Ponyvaregény

Szerény véleményem szerint sokkal jobb, mint az Inglorious Basterds.

[re=6058339]Aurus[/re], [re=6058340]ZsuKov[/re]: +1. Sokkal-sokkal jobb filmjei (mondjuk itt nem csak a rendezéseire gondolok) vannak Tarantinonak, mint a Basterds. Élükön a Ponyvaregénnyel.

szemely szerint a kutyaszoritoban tudott egyedul másodszorra is lekötni.

A brigantikrol meg többet szó se essék, kevesebb feleslegesebb dolgot tudok elképzelni.

[re=6058339]Aurus[/re]:
Szerintem is.
A brigantikat nem nézném meg mégegyszer.

Érthető egyébként, hogy sokaknak nem jön be Tarantino munkássága. Ez amiatt van, mert még mindig elvárja mindenki a filmektől, hogy legyen eleje, közepe meg vége, lehetőleg ebben a sorrendben, mert egyébként jön a bélyeg, hogy ez bizony művészfilm és mint olyan, fos.

Persze nem azt mondom, hogy nem lehet szeretni a tömegfilmeket, csak arra próbálok rávilágítani, hogy a magyar ember ízlését a tévékettő meg az ertéell formálja, és mint ugye tudjuk ott egy héten egyszer van jó film, vasárnap éjjel 1-kor a képírókban.

A Basterdsről pedig annyit, hogy a legzseniálisabb filmek egyike, amit a Ponyvaregény óta elkövetett rendező, és nem véletlenül mind a kettő Tarantino.

Persze szokás mindent nagyon komolyan venni, mert mi ilyen komoly nemzet vagyunk, meg hátrafele nyilazunk, előre meg nem nézünk, aztán ha valami nem történelemhű, akkor már egyből jön a fikázás. (érdemes elolvasni a fórumokat, ahol véresszájúan kérik számon nagyon-nagyon sokan a történelemhűség megközelítőleg teljes hiányát a Basterdsen.)

A legfőbb érv, hogy nem is úgy halt meg Hitler, ahogy a filmen van. Oszt’ akkor mivan? Az autók sem alakulnak át robottá, csak hát ott a fasznak van kedve gondolkodni.

[re=6058348]Mefi[/re]: Könyves Kálmán már eldöntötte, de minek küszködöm…

Mondjuk én a Basterds-en egyáltalán nem a történelmi hűséget követelem meg – hiszen film. Megvannak a momentumai, ezzel egyetértek, legtöbbször Herr hristoph Waltz-hoz köthetően. Például az első jelenet a tanyán zseniális, és az is, ahogy Tarantino felmerte vállalni a többnyelvűséget – szerény véleményem szerint ez hatalmas lépés és én nagyon élveztem (franciát sajnos nem értettem).
Viszont nem láttam (időbeli) csavarokat és igazi történetet sem, sőt a tipikus filozofálgatások is hiányoztak. Összességében jó és teljesen vállalható film, a gond csak az vele, hogy ha nem tudnám, hogy ő a rendező én alapból nem kötném hozzá (oké zenék, de a rendezésre értve).

[re=6058353]Mefi[/re]: Én abban nem látok semmi fantasztikusat, hogy Tarantino meg merte lépni, hogy megöli Hitlert. Ez már megtörtént az Időzsaru c. sorozatban is, sőt a Red Alert 1-ben is meghal Hitler még az intróban. Ugyan, a mai világban nem ahhoz kell bátorság, hogy minél durvábban nyírjuk ki a nácikat és Hitlert. Mire alapozod azt, hogy ehhez mégis kell? 🙂 Ha igazán tökös akart volna lenni Tarantino, akkor csinál egy filmet a világháborúról, német szemszögből, amiben a németek szerethető, pozitív szereplők. Na, ahhoz kéne bátorság.

[re=6058374]Mefi[/re]: Persze, még moziban, aztán itthon is, máskülönben nem beszélnék róla 🙂

Hidd el, Mefi, a világon SENKI nem akadna fent azon, ha Hitlert zongorahúrral, macsetéval vagy plüssmackóval ölnék meg. Más filmekben nem azért nem ölték meg Hitlert, mert féltek attól, hogy a világ megbotránkozik Hitler emlékének a meggyalázása ellen – ugyan már -, hanem azért, mert nettó baromság. Tarantino is tisztában van azzal, amivel minden második világháborúról filmet készítő tisztában van: a németek vagy a német kormány SOHA nem fogja felemelni a szavát az ellen, ha egy filmben a poén tárgyát a németek válogatott kivégzése jelenti. Fenntartom, manapság SEMMILYEN bátorság nem kell ahhoz, hogy Hitlert és a nácikat a valóságtól eltérő, hipergonosz / szupernevetséges módon ábrázoljuk, sőt inkább divatnak mondható, hiszen voltak már zombik (The Bunker), más misztikus lények (RtCW), biogenetikailag felturbózott pirszingállatok meg mittomén, mik nem.

Azt elismerem, hogy vannak benne jó jelenetek, de hát azok van sok filmben vannak. Ízlés kérdése, hogy kinek tetszik, kinek nem (nem is erről vitázok), de hogy bátorság kellett volna az elkészítéséhez, vagy akár azt állítani róla, hogy tabukat döntöget, baromság.