Becstelen brigantyk

A harmadik olyan film, ami idén igazán tetszett, és a második olyan, amiben szintén »Brad Pritt játszik«. Régebben annyira nem szerettem őt, magam sem tudom miért, de az utóbbi időkben az egyik kedvenc színészem lett. És most ismét csak nagyot nőtt a szememben. (Egyébként tíz óra körül IMDb TOP 250-ben a film 110. helyezett volt, most a 44.)

Ez pedig nem véletlenül van így: a film kiváló darab. Tarantino egy állat, legszívesebben leírnék ide egy mondatot, de túl szpojleres lenne.

A történet arról szól, hogy egy javarészt zsidókból álló amerikai színekben játszó kis katonai különítmény leugrik a franciákhoz, hogy kinyírjon minél több nácit, és ha már úgy adódik, megpróbálják eltenni láb alól Hitleréket is.

Kiváló fényképezés, hihetetlenül jól megírt történet, ennél még ezerszer jobb színészi alkotások (amikor Christopher Waltz a negyedik nyelven szólal meg folyékonyan, hiba nélkül, akkor azt hittem lefordulok a székről a röhögéstől) és mindez megfűszerezve egy kis brutalizmussal, azzal hogy a kamera nem fordul el amikor valakinek elvágják a torkát, sőt, még valami pörgős elektronikus gitáraláfestés is dörög hozzá. Arról nem is beszélve, hogy bár 153 perces, egyáltalán nem tűnik soknak, végig annyira tökéletesen halad a történet. Tényleg kiváló alkotás.

Én ritkán mondok ilyet, de ezt a filmet videokazettán, DVD-n, Blue Ray-en vagy akármi máson muszáj beszerezni.

{{5csillag|(Ajánlott.)}}