Utoljára talán akkor történt ennyire izgalmas dolog az internetes berkekben, amikor megjelent a ChatGPT vagy amikor kijött az Arc böngésző, de leginkább akkor voltak ilyen mozgalmas napjaink, amikor még a kétezres évek közepén (ekkor kezdtem el ezt a blogot is) elkezdtük ténylegesen belakni az internetet, és napról napra jelentek meg az újabb web2-es weboldalak, majd később alkalmazások. Facebook, Tumblr, Flickr, Instagram… és persze a Twitter.

Új élet vár

TL;DR: gyere és próbáld ki a BlueSky-t! Olyan, mint a Twitter, csak kevesebb a feature, szinte nulla a reklám (most még), jónak tűnik az épülő közösség, tud magyarul is és összességében olyan a hangulat, amilyen nekem 2009 körül volt, amikor elkezdtem tweetelni. Majd lentebb írok róla részletesen is, de addig is, itt találsz meg, ha jössz:

https://bsky.app/profile/mefiblogger.bsky.social

A Twitter csak egy weboldal

Na, azért olyan nem lesz itt, hogy leírok valamit három sorban egy kilométeres anekdotát mellőzve! 😀

2009 áprilisában regisztráltam Twitterre. Ez amúgy egy elég népszerű év-hónap párosítás, ha jól emlékszem, Angelday többedmagával népszerűsítette a 2006-ban indult platformot, volt valami nagy megmozdulás, hogy legyen fent minél több magyar user. Akkoriban én főként a Plurk nevű (egyébként azóta is létező, bár kevésbé népszerű) helyen nyomultam.

A Twitter csak egy weboldal. Emlékszem, mivel akkor még nem volt mobilnetem (»2009 végén lett iPhone-om«), de lehetett úgy is tweetelni, hogy küldtél egy SMS-t a Twitternek. Talán éppen ezért lehetett csak 140 karakter (az SMS-nek 160 volt a limitje). A Twitterben azt tetszett meg igazán, hogy valójában semmi értelme nem volt. Nem a fotókról, nem egy fórum-szerű beszélgetésről, nem az ismerkedésről szólt. Írhattál egy üzenetet maximum 140 karakterben, amire emberek válaszolhattak. Ennyi a tweet. Valami miatt azonnal beleszerettem, pedig akkoriban nem híroldalak, ismert emberek és politikusok egyik fő kommunikációs eszköze volt. Kicsit leegyszerűsítve emberek kiírták, hogy szép az ég, süt a nap, fingottak, fáj a fejük, akármi.

A Twitter csak egy weboldal, ami a lassan két évtizedes létezése során rengeteget fejlődött. A kezdeti karakterlimitet megduplázták, kitalálták az azóta is ikonikus #hashtag funkciót, lett benne élő videó, élő hang közvetítés, chat stb. Számomra viszont egy olyan hely is a Twitter, ahol rengeteg embert, köztük sok barátomat ismertem meg, ahol rengetegszer tudtam megoldani problémákat, ahol végtelen segítséget kaptam (ha kértem) és az a social media, amin a legtöbb ideje vagyok aktív. 15 év nem kevés idő.

Furdulópontok

Már nem emlékszem mi volt az esemény, valami konferencia 2007 körül, amikor az emberek felkapták, és hirtelen megértették, mire is jó ez a platform: egy eseményt közel végtelen ember közvetíthet élőben.

Vannak azok a pillanatok, amikről ott és akkor még nem tudod, de később azonnal rá tudsz mutatni, hogy az volt az a pont, amikor valami nagyban megváltozott.

Nekem két ilyen emlékezetes pillanat is eszembe jut a mostani események kapcsán, raádásul mindkettő kapcsolódik. A Twitter esetében talán ez volt az a pont. Ma már szinte fogalom a Twitter, nincs olyan híres író, zenész, színész, politikus, vállalat stb. amelynek ne lenne Twitter-profilja. Szinte minden híroldal és -ügynökség aktívan figyeli a platformot, és valszeg rengetegen itt hallanak először rendkívüli hírekről. A másik hasonló emlékem az a pont, amikor az internet a “szoba sarkában lévő számítógépasztalról a zsebem be költözött”. Zöldre várva álltam az Oktogonon a zebránál, zsebemben és a néhány napja nálam lévő vadiúj iPhone-nal. Amihez egy akkor fantasztikusnak számító, talán 500 MB-os havi mobilnet keret is volt. Ekkor bevillant, hogy én most ezen a látszólag hasztalan oldalon ezt a bizonyosan hasztalan infót közölhetem másokkal: itt állok a zebránál, helló.

Számomra ez volt az a pont, ami határozottan megváltoztatta az életemet. A mobilinternet és az okostelefonok mindenki életét megváltoztatták, de én rá tudok mutatni, hogy a most természetes “telefonnyomkodós” világ nálam mikor kezdődött el. Mikor lett a zsebemben lévő telefon nem csak egy telefon, hanem az egyik legfontosabb használati tárgy az életemben.

Ma már természetes kiírni valamit, kirakni egy képet sztoriba, asztalt foglalni egy étterembe, miközben a város közepén sétálva a vezeték nélküli fülesedben éppen a kedvenc zenéd szól egy online zenetárból. Ahhoz a fordulóponthoz viszont kellett a Twitter és a sok hasonló platform. Hogy ez jó volt-e, az majd a történelemkönyvekből kiderül.

Az exodus avagy a nagy kivonulás

Tényleg sok minden történt Twitteren (ami nekem boomeri szokásként mindig is Twitter marad, sosem fogom X-nek nevezni), volt jócskán botrány még akkor is, amikor az előző CEO és egyben alapító Jack Dorsey vitte a boltot, és valljuk be, van baj jócskán azóta is, hogy Elon Musk átvette az azt. Szoftverfejlesztési területen dolgozom, engem egyáltalán nem ijesztett meg, hogy egy óriási layoff után mi fog történni a szolgáltatással. Legtöbbször nem azért dolgozik annyi ember egy ilyen terméken, hogy életben tartsák, hanem azért, hogy folyamatosan fejlesszék.

Az viszont engem is nagyon zavar, hogy az elmúlt években sokat változott, hogy kik vannak (és lehetnek) Twitteren. A korábbi “főként kockák jönnek ide kiböfögni a mindennapjaik kisebb-nagyobb gondolatait” Twitterből lett egy “elsőszámú médiaplatform” Twitter, ami önmagában jó volt, de aztán szép lassan ez egy olyan Twitterré formálódott, ahol agyhalottak, pornós botok, rendkívül problémás arcok (például pedofilok, nyíltan rasszisták stb.) jelentek meg, a politikai trollokról nem is beszélve. Ezzel egészen addig nincsen baj, amíg nem másznak az arcodba, de a Twitter pont olyan hely lett, mint a Blaha aluljáró: nehéz megkerülni, de nem biztos, hogy tetszeni fog, amit ott látsz.

Ezt pedig tetézte az algoritmus folyamatos változása, az egyre több reklám, a még több bot, a kedvelések elrejtése és a tiltás működésének megváltoztatása. Emiatt rengeteg ember tudatosan elkezdte leépíteni a Twittert, ami nagyjából azóta megy, amióta Musk átvette a rémuralmat, azonban szombaton óriási hullámban indultak meg a magyarok is egy új, nemrég indult platform, a Bluesky felé. Ahol egyébként ma egy ponton percenként 1200 új felhasználói fiók jött létre:

bluesky engineers: perhaps today it’ll be a little slower, we’ll catch our breath the internet: MORE!!

[image or embed]

— hailey (@hailey.at) 2024. november 15. 16:52

A fordulópontnak – amennyire én látom – most három, a napokban történt esemény adta meg a végső lökést:

  • Elon Musk kezdeményezésére nemrég megváltozott, hogyan működik a tiltás: a letiltott felhasználók által megosztott tartalom láthatóvá vált. Tweetek, válaszok, képek – minden látszik. Abban az esetben is, ha téged tiltottak, de ha tiltottál le valakit, ő is lát rólad mindent.
  • Több nagyon népszerű fiók is bejelentette távozását: a két legfrissebb nálam Stephen King író és a The Guardian angol hírportál.
  • A legújabb változás a felhasználási feltételekben: november 15-től bármi, minden általad megosztott tartalomhoz teljes jogot adsz a Twittert üzemeltető cégnek, hogy azt bármilyen formában felhasználják, például a saját AI megoldásuk tanítására.

Sok-sok-sok apró csepp víz a pohárban, de a legutóbbi volt sokaknak az utolsó:

By submitting, posting or displaying Content on or through the Services, you grant us a worldwide, non-exclusive, royalty-free license (with the right to sublicense) to use, copy, reproduce, process, adapt, modify, publish, transmit, display, upload, download, and distribute such Content in any and all media or distribution methods now known or later developed, for any purpose. For clarity, these rights include, for example, curating, transforming, and translating. This license authorizes us to make your Content available to the rest of the world and to let others do the same. You agree that this license includes the right for us to (i) analyze text and other information you provide and to otherwise provide, promote, and improve the Services, including, for example, for use with and training of our machine learning and artificial intelligence models, whether generative or another type; and (ii) to make Content submitted to or through the Services available to other companies, organizations or individuals, including, for example, for improving the Services and the syndication, broadcast, distribution, repost, promotion or publication of such Content on other media and services, subject to our terms and conditions for such Content use.

Forrás: X Terms of Service

Bluesky

A legújabb versenyző eredetileg egy Twitteren belüli kutatási projektként indult, akkor még Jack Dorsey és a Twitter anyagi támogatásával. Dorsey célja az volt (több interjúban azt mondta, hogy eredetileg a Twitterrel is ezt szerette volna elérni) hogy egy központi platform helyett egy decentralizált protokollt hozzon létre, hasonlóképpen mint az e-mail, amihez bárki tud klienst fejleszteni. A kutatás témája az volt, hogyan lehetne decentralizálni a Twittert, az eredménye pedig a Bluesky. Dorsey azóta teljesen kiszállt a buliból, és a cég önállóan, a Twittertől függetlenül megy tovább.

A Bluesky-t legegyszerűbben tényleg úgy lehet leírni, hogy a 2009-es Twitter. A fő különbség, hogy bárki fejleszthet algoritmust (feedet), de az alapértelmezett a klasszikus, időrendi megjelenés. Emellett a felhasználóknak sokkal erősebb eszközeik vannak arra, hogyan moderálják, mit látnak, mit lehet megosztani stb. Nagyon sokáig a webkettes világból már ismerős módon csak meghívással lehetett csatlakozni, most viszont mindenkinek nyitva áll. Szeptemberben 9 millió felhasználója volt, november elején 15, e sorok írása előtt négy órával pedig elérte a 18 milliót.

Így néz ki a Bluesky weboldala
Így néz ki a Bluesky weboldala

A platform jelenlegi többségi tulajdonosa a 91-es születésű Jay Grabber, aki egyben a CEO is. Szoftverfejlesztőként és kriptotechnológia kutatóként dolgozott, korábban azért csatlakozott a Twitterhez, hogy ő vezesse azt a kísérleti projektet, aminek eredménye lett a Bluesky, ami most szinte minden kétséget kizáróan a Twitter legnagyobb riválisa. Technológiai szemmel viszont a Bluesky érdekessége nem is ez, hanem a mögötte álló AT Protocol: egy nyílt szabvány, amivel decentralizált közösségi platformokat lehet építeni. A Bluesky gyakorlatilag egy proof of concept, ami erre a protokollra épült.

Az élmény kicsit fapados: nem győzöm leírni, hogy olyan, mint a Twitter 2009-ben, de ez inkább előnyös. Azóta megtanultuk, mire jó a Twitter, és arra is rájöttünk, hogy sok esetében szeretnénk több kontrollt abban, hogy ki láthatja, ki mit csinálhat azzal a tartalommal, amit ott megosztunk. Ebben, és jelenleg a közösségben viszont tényleg olyan a Bluesky, mint anno az új platformok, amiket együtt kezdtünk el felfedezni. Sokaknak pedig biztosan egy tiszta lap, újrakezdése annak, amit másodjára már okosabban akarnak csinálni.

Akkor itt a világvége?

Tavaly júliusban hívtak meg, tulajdonképpen sem ide, sem a sokáig befutónak tűnő Mastodonra nem akartam váltani a 2022-es Musk-felvásárlás után, annak ellenére, hogy nekem sem teszett, amerre repült a madár.

Az viszont, hogy az elmúlt két napban több mint 200 ember “jött át” csak az én köreimből, egyértelműen nyomós ok, mert az oké, hogy én maradnék Twitteren, de a nap végén azért közösségi a média, mert valószínűleg a közösség miatt vagy ott.

A Facebook és a Threads katasztrófa, a LinkedIn maga a rák, az Instagram sem a régi, a Reddit máshogyan és másra jó. Twitter csak egy volt, de most úgy tűnik, fordulóponthoz érkeztünk. Nem tudom, hogy pár év múlva hogyan fogunk erre a pár napra visszagondolni: lehet úgy, hogy itt volt a nagy váltás. És lehet úgy, hogy jót nevetünk majd rajta. Most viszont jó a buli a kék ég alatt, és egyre többen vagyunk. Az Indexről is azt gondoltuk, hogy nincs másik, aztán mégis lett. Valami mindig lesz.

Én nem fogok Angelday nyomdokába lépni és megcsinálni “A Nagy Bluesky Kampány 2024”-et, de kedves olvasó, ha ide jutottál, gyere, próbáld ki, milyen a levegő a kék ég alatt! Arrafelé @mefiblogger.bsky.social a júzernevem, ott tudsz követni… vagy akár tiltani, mert itt azt is lehet.

A borítóképet az OpenArt SDXL AI modellje szállította.

, , ,