Filmsztár leszek

Amúgy nem, de magyar játékfilmet forgatnak a házunkban, én meg remélem, hogy majd valamit látok belőle azért, legalább egy kamerást. Az mondjuk annyira nem vicces, hogy a stúdió kibérelte az egész utcát, így nem lehet parkolni csak vagy öt tömbbel odébb. De hát ez Hollywood, bele kell törődni.

Fontosnak érzem leírni még azt is, hogy régen volt már ennyire izgalmas a »Prison Break« mint most a negyedik évadban. Az előző (4×11) részben például akkora volt az adrenalinszint mint utoljára az első évad végén. A harmadik évad pedig ehhez képest sokkal gyengébb volt és sokkal kevésbé izgalmas. Bár eleinte nem örültem neki, hogy lesz negyedik évad, ami teljesen más lesz, de mostanra megváltozott ez a véleményem.

Tegnapelőtt pedig majdnem elütöttek. (Tudom, helyesen úgy kéne írni hogy Tegnapelőtt pedig sajnos csak majdnem ütöttek el. de ez nem lenne fair.) Mert ugye Kelenföldön megnyitották azt a kereszteződést, amit eddig metróépítés vagy tudom is én miért lezárva tartottak, és lehet csak én gondolom úgy, de tizenhárom sáv között egy zebra szerény véleményem szerint megérdemelne legalább egy lámpát. Csak én gondolom így. Viszont pont hétvégén meséltem valakinek, hogy milyen óvatosak arra a buszok meg az autók a gyalogosokkal szemben. Hát ja. Szóval leléptem a zebrára, bocs: gyalogos-átkelőhelyre, és balról úgy sok méterre volt egy autó, ami valószínűleg a megengedett sebességgel érkezett, ezért fordulhatott elő, hogy mire leléptem már nagyjából két méterre volt tőlem. A vicces az volt, hogy még ő mutogatta az egyik ujját meg az öklét, én meg annyira meglepődtem (megijedtem), hogy még egy szerény kurvaanyádat sem tudtam elmorzsolni. És akkor jött a slusszpoén, mert egy perccel később majdnem pofára estem egy jégdarabon. De csak majdnem.

Ez az időjárás meg nagyon nem vicces.

Mefi voltam.