Autóval vagy tömegközlekedéssel éri meg jobban utazni?

Németországban, azon belül is Drezdában tanulok, diákigazolvány felmutatásával egyetemisták ingyér tömegközlekedhetnek a városban és annak 30 km-es körzetében.
Nem éri meg jobban autóval. 🙂 (És a menzáik is jók.)
De úgy tudom, ha máshol nem is, Szegeden is elég a diákigazolvány.

[re=56559]Heistmonkey[/re]: a szegedi felsőoktatásban tanulók tuti, de hogy középiskolásoknak is jár-e ez a kedvezmény azt nemtom

A koltsegek meghatarozasanal egy nem pontosan szamszerusitheto – ugyanakkor nem elhanyagolhato – tetelrol elfeldkeztel: ez pedig a karbantartas (szerviz, alkatreszcsere stb.) (Persze az ertekcsokkenes sem elhanyagolhato tetel, de mivel az autot adottnak tekinted es a bekerulesi ertekevel nem szamoltal, ezert ertelemszeru, hogy ez nem jelent meg a kalkulacioban.)

A kenyelemert persze fizetni kell, ugyanazt a komforterzetet tomegkozlekedesben elerni nem lehet – meg ha a szolgaltato magasabb szintu szolgaltatast nyujtana, akkor sem -, mar csak a nyugalom megzavarasara alkalmas “kedves” utasok miatt sem…

A magyar altalanos gondolkodas pedig a “Az engem ez nem erdekel… Hol eri meg ez nekem?” A tobbseg a sajat feszkebe rondit… Ha az utcan ledobja a csikket, szemetet az nem szamit, mert nem tekinti sajatjanak az ot korulvevo kornyezetet, meg ugy sem, hogy ha nap mint nap ott halad el. Gondolom igy van ez most, hogy ha a szmoghelyzetre rahuznank.

Otthon szelektiven gyujtjuk a szemetet, de a lepcsohazunkbol – 20 csalad van az epuletben – tudtommal senki sem gyujti rendszeresen, de a szelektiv hulladekgyujtoket alkalmankent igenybe vevo csaladok szamat is tuti, hogy egy kezemen meg tudnam szamolni…

Anno – mar evekekkel ezelott lehetett – amikor meg foiskolai tanulmanyokat folytattam tobb szemeszteren keresztul ingyenesen kaptunk szemeszterberletet Gyorben is! Szoval a szegedi nem egyedi kezdemenyezes.

[re=56567]teodora[/re]: az autó is pl. lassú lehet, pl. dugóban, ami azért a metró és a villamos esetében a gázolást és felsővezetékszakadást is beleszámítva sokkal kisebb frekvenciával fordul elő, mint egy kellemes kis dugó Bp. bármelyik útvonalán.

Azok a problémák amiket mefi az utolsó bekezdésben felvázolt, igenis már a ma élőket veszélyeztetik. És vannak akik akkor is sírnak, hogy mi az hogy nem használhatják a kocsit, amikor napok óta 300 százaléka az egészségügyi határértéknek a légköri aeroszolok (szálló por) koncentrációja, úgy, hogy az Egészségügyi Világszervezet nem is ad meg határértéket a közlekedésből származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem is létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget. Bazz… és akkor nekik akkor is a kocsi kéne. Az kit érdekel hogy ilyen napokon csak a sima utcai légzés is olyan mintha láncdohányosok lennénk… Á, kit érdekel… 🙁

A 4-6-os és a metro tömöttség részben annak is köszönhető, hogy a BKV ráhordja ezekre az utasokat, mondván ez a gerinc. Talán át kéne gondolniuk ezt a stratégiát.

Nekem is 900 körül van egy út Szegedre, viszont nem panaszkodhatom. Még ha busszal megyek is, akkor is általában sikerül ülőhelyhez jutnom legkésőbb Békéscsabán, ami tőlünk a következő megállóhely. Max. akkor volt tömeg, ha a vasutasok sztrájkoltak, egyébként 2-3 busz is megy vasárnap egyszerre. Vonat is indul óránként napközben, és nem jellemző, hogy sokat késne, eddig a max. 10 perc volt.
Itt Szegeden szerencsére még kapunk ingyen és bérmentve (nappali tagozaton) bérletet félévente, így gyk ez ingyen van. Ha már nem kapunk akkor valószínűleg én is lehozom a bicajom. 🙂 Egyébként én teljesen meg vagyok elégedve a helyi közlekedéssel, szinte minden megközelíthető tömegközlekedéssel emberi időn belül. Persze reggel, dél és 4 körül itt is többen vannak, de kibírható.

Péter, a fenti példa miatt is főleg a vidékről ingázókra gondoltam, sokan járnak Bp. mondjuk 50-100km-es körzetéből a városba dolgozni, amire a napi +2 óra volánbusz megoldhatatlan. Kisgyereket sem lehet bicikli csomagtartóján hurcolászni pelussal, cumisüveggel, babakocsival. Városon belül, az más kérdés. Az sem feltétlenül az autósok hibája, a főváros egy több évtizedes vagy régebbi hibás koncepció kaotikus eredménye, a belülre telepített irodanegyedek, a lakótelepekre bevonzott tömegek stb. Ebből nem lehet (és nem is kell) csak úgy mosolygós, biciklizős, parkos tündérmesét csinálni, kerületeket, gyárakat, utakat és embertízezreket kéne belőle kiganézni, hogy működjön. Nem ilyen egyszerű.

Mondjuk én nem szeretem a hétvégi nagy bevásárlásokat, inkább hétköznap vásárlok, ha kell, több részletben.
Egyébként valóban oké, hogy kényelmes az autó, meg minden, de jó lenne, ha mindenki, aki nem tud kocsi nélkül megmozdulni, visszaemlékezne sok-sok évvel ezelőttre, amikor még nem volt kocsija, akkor is tudott tömegközlekedni, vagy ilyesmi. A szmogriadó elrendelése nem azt jelentette volna, hogy mostantól soha az életben nem ülhet senki autóba, hanem csak annyi könyörgöm, hogy ma hagyd otthon azt a sz@rt! Ez nem azoknak szól, akiknek tényleg szorosan kapcsolódik a munkájukhoz a kocsi, hanem azoknak, akik olyan kommenteket írtak hír oldalakon, hogy “nem fogok fagyoskodva a buszmegállóban várni”, és stb…
Én tuti nem fogom úgy használni a kocsit, mintha nélküle nem lenne élet. Főleg városon belül nem kéne állandóan ezt használni. Ha mondjuk el akarok ugrani egy számtech boltba, akkor igenis vegyük a fáradságot és menjünk metróval, villamossal, stb. Megértem, ha mondjuk egy komplett konfigot veszek, akkor a kocsiba berakhatok mindent, mondjuk én egy haverral vittem haza a gépet BKV-n … de sokan egy doboz CD-ért is kocsival mennek.
Persze ott van a gyártók felelőssége is, lehetne takarékosabb kocsikat gyártani, stb., de mivel a helyzet adott, a fogyasztóknak kéne változtatni a helyzeten!

Valami ki lett felejtve. Egy autóban öten férnek el. Kis szervezéssel már két embernek is sokkal jobban megéri, 3-4 embernél pedig már fel sem merül a tömegközlekedés mint alternatíva. És ez nagyon nagy baj.

“Persze akinek naponta meg kell tennie az utat, valószínűleg valamennyit a munkáltató is áll, ha nem az egészet, de ez az összeg akkor is felháborító és horribilis, ebben az esetben bizony sokkal jobban megéri fenntartani egy autót”

Ezzel egy kicsit vitatkoznék.
Vonat+BKV: A bérlet 71 ezer, plusz rá a BKV. Összesen 80 ezer.
Busz+BKV: A bérlet 54 ezer, plusz rá a BKV. Összesen 63 ezer. Ez már emberibb.

Autó:
Adót, biztosítást nem számolok, mert az fix költség (ha hétvégi, havária, stb esetek miatt tartod az autót akkor is fizeted őket).
Autópályán naponta mész egy Kkemét oda-vissza utat (85,5 km központtól központig), egyedül egy takarékos autóban. Az napi 170 km, havi szinten 3400.
Az autód takarékos, eszik 6,5-et akkor 220 liter üzemanyag havonta. Üzemanyagtól függően 51-53 ezer Ft.
Erre jön rá az éves matrica havi bontásban és nem elhanyagolható ilyen használat mellett (40 ezer km/év!!!) a szervíz költsége (ami főként hosszútávon jelentkezik).
Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor nem annyival drágább a tömegközlekedés.

èn csak annyit tennèk hozzà:Bp.-en nottem fel,nem volt szuksègem az autòra.10 ève kulfoldon,vidèken èlek,amig nem volt kocsim a fèrjemre voltam szorulva.az elso èlelmiszer boltja a falunak kb.800m.,a kozpont 5km.,a 60000 lelket szàmlàlò “vàros”29km.3,5 ève van jogositvànyom,van egy 8 èves kisfiam,a kozpontba jàrò kisbusz egy nap 3-szor van,az elso vonatàllomàs 2,5km.Azt hiszem a lègszennyezèsre nem lehetek tekintettel.