Fapados repjegyvásárlási kalandjaim

Előre leszögezném: kétszer utaztam repülőgéppel, ebből egyszer még tízéves lehettem csak, ezért kíséret nélküli módon, ami azt jelenti hogy adnak az embernek felfújható repülőgépet, a nyakába egy hatalmas táblát, aminek láttán az összes szexi légiutaskisasszony odaugrik hogy segíthet-e valamint még egy kitűzőt is, ami ugyanezt váltja ki, és még pisilni sem lehet úgy menni, hogy ne figyeljék, el ne vesszen a gyerek.

Aztán még leszögezendő az is, hogy a választott út közel nem a legjobb árban, de mivel azt nem én állom, lényegében nem számít, a dátum-idő viszont szigorúan kötött, szóval a legolcsóbb megoldás helyett most gyakorlatilag a majdnem legdrágább lett kiválasztva.

Naivan az ember begépeli a gúgliba, hogy repülőjegyet vásárolna, az meg kidobja a fapados.hu oldalt. Gányul néz ki, de legalább egyértelmű a kereső. Alapból a Firefox beállításai miatt angolul jelenik meg, de ezen túltesszük magunkat, rákeresünk hogy »Budapest-Helsinki-Tampere«, jön is a találat, örülünk, kattintunk. Egy csúnya felületen ki kell töltenünk az adatainkat, meg el kell fogadni a felhasználási feltételeket. Hoppá, érdekes dolog: a feltételek ablak megjelenik és teljesen üres. Nyelv átállít magyarra, újra az egész az elejétől, oké, most látszanak a feltételek, egyetértünk. Kitöltök megfelelően mindent, erre dob egy ilyet:

Ezt így berakjuk a magyar felhasználónak, mindenféle visszalépési lehetőség nélkül. Oké, kitöltöttem újra az elejétől (ekkor közben már emelkedett ötezer-x forintot a jegy ára(!), mert valaki vásárolt sikeresen), mennék rá a végső foglalás gombra, ez az üzenet jön:

Hibás ügynökazonosító. James Bond, vagy mi a fene? Visszalépek, teljesen üres minden, újra kitöltök mindent, erre ha megnyomnám az utolsó lépéshez vezető gombot nem történik semmi, de tényleg semmi. Újra az egész, utolsó lépés, remegve gombnyomás, de végre sikerül, megkapom az elektronikus jegyet. Mindez kevés híján egy órámba telt. Egy ötperces tranzakcióról beszélünk.

Az alábbi lista az, ami az én gondolataimat főként összefoglalja:

• nem látom merre járok: kéne valami folyamatjelző, hogy hány lépés van még, hol vagyok éppen és hogy nagyjából mi hol lesz;
• nincsenek megfelelő hibaüzenetek: ERR BAD NAME és társai nem azok, kellene júzerfrendli kedves pista elírtad jelzés;
• az oldal rengeteg helyen hibás: újratöltések, dobálgatások, kinézet szétesések és így tovább. Oké, én tudom hogy nyilván el van írva egy CSS vagy HTML-sor, de egy átlagos repülőjegy-vásárló nem biztos;
• általánosan kevés tájékoztatás: az ember repülőjegyet vesz, nem két kiló krumplit, itt fontos és érzékeny adatokról van szó, elég egy rossz helyre írt név a nem megfelelő tájékoztatás miatt, és már nem kapom vissza például a repülőjegy árát a finnektől, aztán nézhetek.

A kulcsfontosságú mondat: a magyar webes szolgáltatások többségén nem érzem magam biztonságban. Arra gondolok, hogy a kínaiaknak előbb elutalok ötvenezer forintot az ebay-en szemrebbenés nélkül, mert tudom hogy rendben működik a dolog és érzem is, itt viszont akkora méretű tákolás-gányolás érződik, még hozzá nem értő szemmel is, hogy egyszerűen nem merek érzékeny adatokat kiadni, és inkább elsétálok személyesen hogy befizessem a pénzt.

Ezek a dolgok csak szerintem roppant kellemetlenek?