Hát, ezzel megvolnánk

“Életem egyik legjobb döntése volt beiratkozni, mélyen megvetek mindenkit, aki lenézi az iskolámat…”
Kezdheted velem a lenézést, te lúzer 😀 Én is megkönnyeztem ezt a posztot a nevetéstől 😀

kongratulálok!

Gratulálok! 🙂

Drakulalok mefi

Gratulálok! További sok sikert!

gratulálok, mefi!

szerinted miért van ennyire rossz hírneve a gdf-nek? mert bár tudom, hogy helytelen, de bennem is meg van a prekoncepció, hogy nem jó iskola. visszanéztem a GDF címkét, de nem találtam rá választ: miért GDF? mérnök info van máshol is (pl bme), miért pont a gdf lett a befutó?

[re=6064383]thingol[/re]: megvan itt egybeirando.

Gratulalok! Remelem hamarosan talalsz egy jo allast (ha meg nincs).

Udv,
Tupacko

mission accomplished 😀 grat!

(azé ne csak egyetek, igyatok is rendesen :D)

” gyengék voltak az eredményeim ahhoz, hogy bekerüljek a BME-re vagy mondjuk az ELTE-re..”
Most megint Mefi azt támasztod alá, hogy a GDF ( ami mellesleg 15 azaz tizenöt éve működik,lol ) eleve gyengébb iskola, mivel oda mennek a rosszabb tanulók, ebből következik, hogy ‘hozott anyagból dolgoznak’ és a követelmények sem túl magasak, ennyi. Ergo a jobb és nevesebb EGYETEMEKre mennek a jobb és tehetségesebb diákok,ahol magasabb a színvonal, fogadd el. Ezért nézik le más emberek az iskoládat ( amire te vered magad folyamatosan és bizonygatod, hogy milyen jó )
(btw, tudom, hogy csak nevetni és megsértődni fogsz ezen is, ahelyett, hogy magadba néznél, a vitát én itt lezártam. Gratulálni pedig nem fogok egy ekkora pökhendi alaknak, akiben semmi alázat nincs, lsd a bejegyzéseid )

[re=6064387]esha[/re]: erre mit mondjak? köszi?

[re=6064385]Mefi[/re]: a másik kérdésre nem válaszoltál, illetve igen, de csak közvetve. pedig bmere bekerülni nem nehéz, bennmaradni inkább. azt értem, hogy a szakmai tudást máshonnan is meg lehet szerezni, de az egyetem emellett diplomát is ad, nem zavar, hogy sokkal kevesebbet ér?

kötözködésnek hangzik, tudom, de ne vedd annak 🙂

[re=6064394]Mefi[/re]: nagy lenne az arcom? Nem hinném… Pusztán tudom, hogy a GDF-es oktatás szintjével kivágtak volna a BME-ről. Hogy ezt honnan veszem? Onnan, hogy veled ellentétben én a BME-re járok, és pl. korrepetáltam már GDF-es hallgatót jópár alkalommal…

De ha szerinted megállnád a helyed a BME-n, akkor nagyon egyszerűen bebizonyíthatod! Oldd meg valamelyik feladatsort innen (elvégre ha diplomád van, és a GDF a BME-vel összemérhető tudásanyagot biztosít, akkor igazán nem okoz problémát a megoldásuk – a BME-n ezek második ill. negyedik féléves tárgyak):
http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/09-bsc.pdf
http://www.cs.bme.hu/~ildi/bsz2/bsz2_gyak12_k.pdf
Sok sikert! 🙂

[re=6064399]dr. Ferenczy Sándor[/re]: megoldom az algel zéhákat, de programozásban mikor veszem ennek hasznát? ha meg mégis szembejönne valami feladat, amihez kell, akkor meg utánanézek… szóval inkább a java oktatásán lenne a hangsúly (asszem 3. féléves anyag volt az), mert az barátok között is ctrl+c, ctrl+v, ami ott folyik óra elnevezés alatt (pedig azért az nem egy rossz nyelv, több haszna van, mint az OCCAM tanulásának SzAr-on)

[re=6064402]Lev[/re]: mikor veszed hasznát? 😀 Én inkább úgy tenném fel a kérdést, hogy mikor [i]nem[/i] veszed hasznát?

Java, PHP, ASP.NET meg még ezerféle himihumi programozási nyelvet bármikor megtanulhat az ember. Ha megtanultad a C-t meg a C++-t, akkor a Java tanulás annyiból áll, hogy végignyálazod a libraryket és kész. Hogy saját példámat említsem: konkrétan nulla tanulással mentem be Szoftlab 3 ZH-ra, úgy, hogy előtte 3 sor Java kódot nem írtam magamtól, és végül 3-asra megírtam.

Baromi nagy tévedés, hogy az informatika oktatás arról szólna, hogy megtanítják a hallgatókat XYZ nyelven összelegózni az alkalmazásaikat. Ehhez nem kell egyetemre járni: ott egy csomó online anyag, könyv, példakód stb. Ha valaki tud C-ben programozni, akkor kb. bármilyen imperatív nyelvet meg tud tanulni ~1 hét alatt.

[re=6064403]Mefi[/re]: szóval az analízisnek lehet haszna ha 3D-ben utazom? 😀 Aham. És mit tudnál mondani a gráfelméletről, az analitikus geometriáról, lineáris algebráról, csoportelméletről, kódelméletről, az LTI-rendszerekről, algebrai gráfelméletről, valószínűségszámításról, formális nyelvekről és hasonló haszontalan diszciplínákról? Ezeknél miben kell [i]utazni[/i], hogy hasznosíthatsd [i]valamire[/i]? :D:D:D

[re=6064405]Mefi[/re]: Nos pajtás, pont beletrafáltál 🙂 A Morgan Stanley-nél azt kérdezték mennyire tudsz C++-ban programozni? Ha ment, akkor a többi nem érdekes, majd belejössz.

Az informatik információs rendszerek fejlesztéséről és karbantartásáról szól. Ahhoz, hogy egy ember el tudjon menni informatikusnak elég egy általános színtű matematikai tudás (ilyenek, hogy gráfelmélet és hasonlók fölöslegesek) mivel nem kutatónak készül az ember. Amiben egy informatikus különb a többiektől az a rendszer szemlélet. Egy programozó aki otthon tanult hobbiból szinte kizárt, hogy komplett rendszereket úgy meg tudjon tervezni, mint egy informatikus mivel nincs rendszer szemlélete és nem tud úgy szoftvert fejleszteni, hogy az hosszú távon az karbantarható és továbbfejleszthető legyen. Az alábbi okokból kifolyólag az átlagnál valamivel magasabb szintű C#, JAVA, PHP (stb) tudás, ahhoz, hogy a munkáját el tudja végezni, sőt jobb helyeken már nem is az informatikus végzik a programozó részét a feladatoknak, hanem a “hobbi programozok”, az informatikus inkább a projektvezető szerepét tölti be. Ebből következik, hogy az informatikusoknak jó menedzsment tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogy jó legyen a szakmájában.

[re=6064408]shaark[/re]: “ilyenek, hogy gráfelmélet és hasonlók fölöslegesek”

Úristen, ne szomorítsatok el még jobban… Nálunk a gráfelmélet alapjai középiskolás anyag volt. Ennyire lezüllesztették azóta a közoktatást?
(azt az állítást, hogy az informatikához nem kell a gráfelmélet, inkább nem is kommentálnám.)

shaark: Nem gondolhatod komolyan, hogy egy informatikusnak nem kell ismernie a gráfelméletet! Rengeteg programozási feladat van, ahol a gráfelmélet eszközeit fel kell használni, hiszen számos gyakorlati alkalmazása létezik, pl. két város között optimális út megtalálása egy térkép alapján, vagy például egy olyan logikai játék megoldása, mint a 8-puzzle. De durván mondhatnám, hogy az MI alapjai ezzel kezdődnek.

Nehogy azt mondjuk már, hogy ezekre az ismeretekre csak a kutatóknak van szüksége!

Arról nem is beszélve, hogy az algoritmusok komplexitásának elemzése is analízisbeli és egyéb más területen való jártasságot kíván meg, amely a hatékony kód tervezésének alapja.

Két szám összeszorzására is ismeretes többféle algoritmus, van olyan, ami egyszerű és lassú és van olyan, ami bonyolult, de hatékony.
(http://en.wikipedia.org/wiki/Multiplication_algorithm)

Utóbbihoz ismerni kell jobban a matematikát.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy egy webfejlesztőnek ezekre mikor lehet szüksége? Igazából nem tudom, nem vagyok webfejlesztő. Elsősorban az új ötletekhez biztos kell egy nagy adag kreativitás, de az még nem szakmabeli tudás. Másodsorban pedig az elszomorító lenne, ha valakire informatikusként az a sors vár, hogy nyelveket tanul, keretrendszereket tanulmányoz, és SQL-lekérdezéseket ír, meg néhány for ciklust. Ennél azért többről szól, nem? Vagy én látom rosszul?

Mefi: Végül is az a lényeg, hogy az ember azt csinálhassa, amit szeret és ha ebből még meg is lehet élni, akkor már az illető mázlista. 🙂

[re=6064412]Ben[/re]: Az a gond, hogy Magyarországon túlságosan műszaki beállítottságú az informatika. Mint, ahogy előbb is írtam, az informatika információs rendszerek fejlesztéséről és üzemeltetéséről szól. Informatikusnak maximum annyi köze van a programozáshoz, hogy kész komponenseket kell felhasználni és összeilleszteni (erre egy nagyon jó példa a C# .NET). A különbség egy profi és egy kevésbé profi informatikus között, az, az, hogy tudja, hogy pl melyik sorting algoritmust kell használni a legjobb teljesítményhez, de ami a háttérben történik, ahhoz nem kell értenie, arra ott van a szakember aki foglalkozik számítástudománnyal.

Az informatikusoknak egyre kevesebb programozással kell foglalkozniuk és kezd átterelődni a szerepük inkább menedzsentre és tervezésre, nem véletlenül növekszik offshoring/outsourcing Indiába, Kínába (habár Kína kezd drága lenni és inkább Vietnámba mennek most…)

shaark: Na igen, de a pl. milyen jó lenne, ha a vitához műszaki/matematikai beállítottsággal állnánk hozzá, mert amíg nincs meghatározva, hogy mi az informatikus definíciója, vagy nem közös axiómarendszerben érvelünk, nehéz egyetértésre jutni. 😀

[re=6064417]shaark[/re]: azért arra kiváncsi vagyok, hogy a nyugatos kijelentésre milyen következtetések alapján jutottál :]

abban azért egyet lehet érteni, hogy ártani nem árthat, ha az ember többet/és vagy jobban tud valamit. viszont az egyetemi annyi minden másról is szól, a gdf-et ilyen szempontból nem ismerem, de vikes voltam már, és – legalábbis számomra – egy hihetetlen unszimpatikus közeg (az első hetekben beléd verik, hogy a bme a legjobb egyetem az országban, a vik a bme gyémántja, a mérnök vezető beosztás. a közgazdászok csicskák és a corvinust utálni kell. szóval az ilyesmi hozzáállás és a lenézés egyáltalán nem véletlen 🙂

[re=6064427]Tamás[/re]: jó hallod má’, mit akarsz itt a libraryddel? Láccik, hogy tiszta gráfos az egész… Az meg mint fentebb kiderült, nem tartozik az informatikához.

Gratulálok a jeles diplomádhoz. Mindegy hol szerezted a diplomát az a lényeg, hogy van. Sok ember mit nem adna ezért az oklevélért. Majd ha a Pázmány MSC-t elvégzed, akkor kíváncsi leszek erre a sok bunkóra aki itt fikáz. Utána meg esetleg a doktori iskola. Vagy a Pázmány is szar okostojások?

Én is GDF végzős vagyok és már 3 éve dolgozom egy multi cégnél, ahol megmondták, hogy nem tudják, hogyan vélekedjenek az iskolámról.
Ergo én leszek, aki eldönti az álláspontjukat. Már 3 éve itt vagyok, tehát egyértelmű a döntés eredménye. BME-s és BMF-es fiatalok közül választottak ki.

Most, hogy mi számít, a matek vagy a programozás?
Papírod van – pipa. Ennyi a lényeg.
Amilyen munkahelyre jelentkezel, ott kell megmutatni pontosan mit is tudsz.

Az oktatási rendszerről meg annyit, hogy én nem értem és gáznak tartom, hogy egy egyetem főiskolai végzettséget ad. Döntsük már el akkor, hogy hova járunk.
Egyetem vagy főiskola. Milyen szinten oktatunk. Stb. (természetesen a jog és egészségügy más). Ez pontosan olyan, mint a középiskola. Régen szakmát adott, most meg még 2 év, hogy megkapd a szakmád.

Természetes, hogy mindenki azt az iskolát védi, ahol tanul és azt a tudást, amit szerzett.

Nem értem ezt a hatalmas ellenszenvet ami Mefi felé árad… én ugyan nem régóta olvasom, személyesen is csak néhányszor találkoztunk, de abból egyértelműen kiderült, hogy nem érdemli meg sem a személyes ellenszenvet, sem a diplomája (szaktudása) elleni kirohanásokat. Úgy érzem itt pár ember egyszerűen csak fontosnak tartotta elmondani, hogy a GDF egy szar, az ő iskolája meg hű de szuper.

[re=6064431]mancs[/re]: Pázmány is alacsonyabb szintű, GDF is. Nem kell megsértődni ezen, csak el kell fogadni és kész.

[re=6064416]shaark[/re]:
“Mint, ahogy előbb is írtam, az informatika információs rendszerek fejlesztéséről és üzemeltetéséről szól.”

Hát, azért sajnálnám, ha csak ennyi lenne az informatika 🙂 Amúgy attól, hogy USA-ban, Svédországban dolgozol még nem leszel nagy arc. C#-ban ott is ugyanúgy kell fejleszteni, az egyetemek meg jellemzően könnyebbek más országokban (most a BME-hez viszonyítok, elnézést ezért).

Mefi, neked gratulálok, a BME-n is van, aki 10 év alatt átbukdácsol mindenből, az ő diplomájuknál pl. a tiéd sokkal többet ér! Sok sikert kívánok, remélem valami MSc-be is belekóstolsz (ha volt ilyen bejegyzés, elnézést, ritkán jutok ide :] ).

Mefikém, ne foglalkozz a sznobokkal. Az általad írt “minden iskola annyit ér, amennyit kihoznak belőle” nagyon jó megfogalmazás. Meg is jegyeztem magamnak, már csak azért is, mert én is láttam már borzalmasan rossz ELTE-jogászhallgatót, és szuperen felkészült Károlist. Mindig az egyén számít, meg az érdeklődés; az csinálja a jó szakembert, nem az ostoba rangsorok és az emberek irigysége. Aki meg emiatt fikáz, az meg magáról állítja ki a szegénységi bizonyítványt, mert ugyan lehet, hogy nem a legjobb hírű suliból jöttél, de hatszor kreatívabb vagy mint mások.

Na, nyalást offoltam, gratula!

A gond az, hogy kijön a BME-ről egy mérnök informatikus és kijön a GDF-ről egy “mérnök informatikus”, utóbbinak 0 köze van a matematikához, tehát mérnöknek aligha nevezhető, esetleg szoftverfejlesztő vagy webprogramozó néven kéne futnia a dolognak, de azt azért érzékelitek, hogy nagyon durván ironikus a kettőt akárcsak egy lapon említeni. Szerintem ez a legfőbb probléma. Azon meg nem kell felháborodni/megsértődni, ha lenéznek egy helyet, mert van benne ráció.

A szó magyar értelmezése szerint a mérnök a mérnöki tudományokban dolgozó olyan egyén, aki megfelelő szakirányú egyetemi vagy főiskolai képzettséggel (diplomával) rendelkezik és egy megfelelő szakmai szervezet elismerten magas képzettségű tagjai által felállított vizsga letételével, (a diploma megvédése) vagy egy megfelelő színvonalú tartalmas munkával gyakorlati tudását bebizonyítva a szakmai szervezet elismerését elnyerte, tehát aki ezt a hivatást, pályát, illetve szakmát választotta munkájára.

A mérnök feladata gazdaságos és biztonságos módszerek kifejlesztése technikai követelményeket figyelemben tartva a tudományból ismert törvények matematikai alkalmazásával műszaki problémák megoldására, ami lehet új anyagok, szerkezetek, gépek, készülékek, vagy folyamatok tervezése, létrehozása, tovább fejlesztése, vagy azok előállításának (gyártási folyamatok) ellenőrzése, üzemeltetése és tovább fejlesztése.

[re=6064473]Dzsee[/re]: miért hiszik azt még mindig sokan, hogy a gdf csak fizetős? hatszáz éve van államilag támogatott szak
amit írsz, az viszont korrekt.

mondjuk bme vik-en kifejezetten alacsony a ponthatár, vagy nem tudom, én jövök rossz helyről, hogy a 370 az alacsony és mondjuk a 450 a magas? még vikre is nagyon sok kretént vesznek fel akik nagyon nem oda valóak (velem az élen), milyen lehet ez egy esetleg jóval alacsonyabb ponthatárnál?

[re=6064480]thingol[/re]: Aki képes 400 pont alatti felvételi pontszámot összehozni, az inkább maradjon Tesco-pénztáros.

Aprócska kiegészítés:
Az én időmben még 120 pontos volt ponthatár (+ pluszpontok) és “csak fizetős” volt a GDF, valamint nálam még nem volt kreditrendszer (az utánam következő évfolyamnak viszont már igen).

Öreg vagyok én már… SEGA-n szocializálódtam nem XBOX-on 🙂

A mérnök meg alapvetően műszaki irányultságú, tehát ért a fizikához és ebből kifolyólag a matekhoz is. Leginkább ezért van megkülönböztetve a műszaki informatikus és a gazdasági informatikus. Utóbbi legjobb tudásom szerint nem minősül mérnöknek, de cáfoljatok meg.

Azt nem értem, hogy azok akik a BME-re járnak alapból ilyen egoisták vagy ezt csak ott verik beléjük…Teljesen mindegy ki melyik egyetemre vagy főiskolára jár, BME is tele van buta,idióta emberekkel.Pázmány meg mióta alacsony szintű ..^^Ponthatár elsősorban a jelentkezők számától függ…ahova kevesen jelentkeznek ott alapbol alacsony lesz a ponthatár.De gratulálok, ezzel is minősítitek magatokat hogy mindenkit lenéztek:)

Háháááá! 😀 Pázmány alacsony szintű… Hallottál már Nyékyné Gaizler Juditról? Vagy Bércesné Novák Ágnesről? Vagy Levendovszky Jánosról? : D buta vagy…

[re=6064491]tomi[/re]: Levendovszky János? Érdekes, engem legutóbb még a BME-n oktatott… 🙂
http://neural.hit.bme.hu/levendov/

[re=6064501]Tamás[/re]: ehehe, juteszembe:
[i]”És ezzel a megszédítő ténnyel hullik ki ma kezünkből a ceruza”[/i]
Ennél a pontnál nálunk az egész évfolyam felemelte az íróeszközeit és leejtette a padra 😀 Erre Levendovszky persze egyből megítélt kollektíve +1 jegyet mindenkinek :D:D

[re=6064488]bla[/re]: szerintem inkább ott verik beléjük. bár ki tudja 🙂

[re=6064482]Mefi[/re]: a maxpontszámmal is lehetsz kretén részt még értem, de az alacsony pontszámmal is lehetsz értelmes részt már kevésbé. a duplázásnak köszönhetően nagyon könnyű (és gyakorlatilag a középiskolától függetlenül) ~400 pont környékén lenni. persze kivétel azok, akiknek a választott helyre nem is kell sok pont. értem én, hogy van ilyen, és, hogy ez nem teljesen reprezentatív, csak nem értem akkor, hogy ők ezt miért csinálják?

remélem ez még belefér a felnőtt, nemdiplomás ember módjára történő kommunikációba (: