Térkép az ingatlan.com-on

Ez egy részben technológiai szemléletű, főként viszont személyes élménybeszámoló a napokban élesített legújabb fejlesztésünkről, az ingatlan.com térképes nézetéről, amely nagyjából fél év munkájának gyümölcse.

Honnan indultunk?

Amikor 2011-ben elkezdtem dolgozni az ingatlan.com-ot fejlesztő Arkonnál, hamar elindult egy elég nagy fejlesztés: meg akartuk csinálni az ország legjobb elhelyezkedés-adatbázisát. A motiváció érthető: ha a mi adatbázisunk a legjobb, akkor minden hirdetést pontos címmel tárolhatunk, és később könnyedén megjeleníthetünk a térképen. Akkoriban volt egy nagyon kezdetleges és egyszerű térképes nézet az oldalon, de egyrészt a háttérben egy rendkívül optimalizálatlan kód szolgálta ki, és akkoriban a szerverek sem voltak olyan állapotban, hogy elbírták volna a terhelést. Az már akkor látszódott, hogy a felhasználók nagyon szerettek volna térképen keresni, de a mérésekből azt is leolvastuk, hogy maximum 60 másodpercet töltöttek az oldalon, és mentek is át a hagyományos lista nézetre.

Az elhelyezkedések összegyűjtése egyszerű feladatnak tűnhet, de egyáltalán nem az. Magyarországon sajnos nagyon össze-visszák az alapok is: léteznek például városrészek, de sokszor még az ott lakók sem ismerik őket, mert a köznapi használatban ritkán kerülnek elő. Arról nem is beszélve, hogy egy utca háromféle adatbázisban háromféle irányítószámmal szerepel. A munkánkat nagyban segítette, hogy a csapatban van Szabó Paula térképész is, akitől az évek során én személyesen sokat tanultam a témáról (persze még mindig messze állok tőle), és aki nagyon sokat segített a projekt levezénylésében.

Időközben keresőmotort is váltottunk, az igényeinknek kevésbé megfelelő és nem annyira skálázható Sphinxet lecseréltük Apache Solr-re, ami egyébként nagyon jó döntésnek bizonyult így kicsit több mint egy év távlatából. Hosszas szenvedés, sok sikertelen nekifutás és rengeteg elfogyasztott fejlesztő után (azt hiszem, egész pontosan Gábor volt a negyedik, aki a projekten dolgozott, de szerencsére révbe ért) végül aztán elkészült az adatbázis, átállítottuk a rendszereket, vért izzadtunk pár estén át de »Mikulás napjára« élesítettük a fejlesztéseket.

Voltaképpen minden adott volt, hogy induljon a térkép elkészítése, de utána még más fejlesztések voltak fókuszban, és egyszer változott a csapatok összetétele is.

Milyen nehézségek voltak?

Egyrészt az elhelyezkedések (utcák, városok stb.) és a hozzájuk tartozó koordináták valamint befoglaló téglalapok adatainak hiánya. Ezeket a híres-neves adatbázis elkészítésével megoldottuk, de ott volt még a legnagyobb probléma: a felhasználók. Persze ne értsetek félre, imádom a felhasználóinkat, hiszen értük-nekik csináljuk az oldalt, de sajnos megküzdöttünk azzal a problémával, hogy az ingatlanügynökök rettenetesen féltik a hirdetéseikhez tartozó ingatlan pontos címét, sokszor volt már rá ugyanis példa, hogy cím alapján a vásárlók inkább megkeresték a hirdetőt személyesen, kihagyva a referenst.

Ennélfogva a hirdetések jelentős részéhez nincsen megadva cím (illetve, pontosítok: meg van adva, de a hirdetők kérésére mi azt kötelesek vagyunk elrejteni). Az pedig nagyon jó információ, hogy a hatodik kerületben van egy kiadó lakás, de nekem, mint térképen kereső felhasználónak, arra lenne szükségem, hogy melyik utca melyik sarkán van az a bizonyos lakás, különben bőven elég egy lista is. Itt nagyon sok dilemmánk volt, de végül arra jutottunk, hogy ha a felhasználó nem szeretné, hogy megjelenítsük a címet, akkor a térképen sem rakhatjuk ki pontosan a házikó ikont. A döntés így az lett, hogy település szinten (ez azt jelenti, hogy a térképen nagyjából egy egész település látszik) megjelenítjük egy buborékban a hirdetéseket, de ha közelebb megy a felhasználó, és már utcák is látszódnak, akkor csak külön, egy más grafikai elemmel, és kis magyarázattal a város vagy a kerület közepére tesszük az általunk csak pontatlan címűnek nevezett hirdetéseket.

Problémát jelentett még az is, hogy habár összeállt a csapat: Balázs, Gábor és személyemben volt három fejlesztő; Paula mint térképész; Hosszú Zoli mint grafikus, Dóka Máté és Ladnyik Miki mint profi tesztelők és persze Szűcs Ati, mint termékmenedzser valamint a csapat vezetője, azonban senki nem foglalkozott még ilyen mélyen térkép vonatkozású fejlesztésekkel, ráadásul mindenki inkább backenden mozgott otthonosan. Ismertük persze a JavaScriptet, azt is tudtuk, hogy a világ legfélreértettebb programozási nyelve, meg azt is hogy mi az a prototype, illetve nagyjából eligazodtunk az amúgy rémes OpenLayers dokumentációkban, de azért mégis.

Módszertan tekintetében hogyan fejlesztettünk?

Fent felsorolt ismereti nehézségekből kifolyólag kicsit megerőszakoltuk a Scrum módszertant, nevezetesen pedig azzal, hogy megbeszéltük, megtervezzük felhasználói szinten olyan részletesen a térképet, amennyire csak tudjuk, majd elkészítünk egy prototípust. A prototípus persze tele lesz hibával, közben rájövünk ötvenezer dologra, amire nem is gondoltunk, de: akkor már túl leszünk több száz óra fejlesztésen, és könnyedén át tudjuk írni kódot szebbre-jobbra, sőt, még esztimálást is tarthatunk, hiszen addigra már térképésszé programozzuk magunkat. Rizikós volt, féltünk, de a módszer bevált: néhány sprint alatt eljutottunk oda, hogy volt térkép, volt lista, voltak markerek is, mi pedig örültünk.

Aztán jött az igazán érdekes rész: másfél kéthetes sprint alatt három fejlesztőnek rendbe kellett tennie az egész kódot. Egy több mint ezer soros map.js fájlból végül csináltunk egy nyolc-tíz fájlból álló, jól strukturált, nagyrészt egységtesztelt és ami a legfontosabb: könnyen fejleszthető és újrahasznosítható kódot.

Amit én az egész fejlesztés alatt nagyon élveztem, hogy nem engedtük el a projektet. Sikerült elérnünk, hogy nagyon kevés más fejlesztéssel kellett foglalkoznunk, és élesítés után nem zuhantunk rá rögtön a következő feladatokra. Sokat agyaltunk, vitatkoztunk, beszélgettünk, próbáltunk a felhasználóink fejével gondolkodni.

Milyen technológiákat használunk?

OpenStreetMap: a térképünk adatait a nyílt forráskódú, felhasználók által szerkeszthető OSM-ből nyerjük. Ezzel kapcsolatban a legmenőbb élményem az volt, hogy Paula, a térképész kollégánk aktív tagja az OSM-közösségnek, így nagyon sok mindent ő maga javított vagy hozott létre a rendszerben. A térképet Hosszú Zoli szépen meg is dizájnolta.

OpenLayers: a böngészőben a térkép a szintén nyílt forráskódú library, az OpenLayers segítségével jelenik meg. Az OpenLayers gondoskodik továbbá a különböző, térképen megjelenő grafikai elemekről is.

Varnish Cache: a térkép csempékből áll, ezek egyszerű képek, amelyeket a megfelelő koordináta és nagyítási nézet szerint tölt be az OpenLayers. Ezen csempék kiszolgálását az ugyancsak nyílt forráskódú Varnish Cache segítségével támogatjuk.

Jasmine: JavaScript kódok egyszerű unit tesztelését teszi lehetővé, nagyon kényelmesnek és jól használhatónak bizonyult.

A kódokban használunk ma már mezeinek számító jQuery-t, a háttérben pedig a symfony 1.4-es keretrendszerben megírt PHP-kódok rángatják elő Solr-ből a különböző adatokat. A szerverek mélyén van még egy kis varázslás a térképcsempék generálásához.

Szintén technológiai érdekesség, hogy a fejlesztést feature switch segítségével vittük végig. Feature branch-et nem hoztunk létre, a szolgáltatás folyamatosan élestíve volt, eleinte csak a csapat, később csak a cég dolgozói, majd a bejelentkezett felhasználók érték el, mielőtt mindenki számára nyilvánossá tettük.

Hosszabb távon, ha indokolt lesz, tervezzük az Underscore.js bevezetését is, de egyelőre nem került rá sor.

Merre tovább?

Természetesen nem állunk le, most, hogy a fejlesztés éles, természetesen gőzerővel javítjuk a hibákat, illetve oldjuk meg az olyan problémákat, amelyek nem számítanak hibának, viszont a felhasználók visszajelzése alapján nem kényelmes vagy nehezen érthető.

És végül egy személyes gondolat: azért is örülök, hogy részt vehettem ingatlan.com térképes nézetének fejlesztésében, mert a fent felsoroltakon túl (vagy inkább azok eredményeként) úgy érzem, hogy ingatlanok keresésére az országban elérhető legjobb térképes nézet érhető el két kattintással, az országban elérhető legjobb ingatlankeresőn. És ezt egyáltalán nem mint arkonos, vagy mint fejlesztő, szigorúan mint felhasználó gondolom így, a rendszer minden ismert hibája ellenére. Abban pedig a marketingbullshitet mellőzve tényleg hiszek, hogy ezzel megkönnyítjük az otthont, irodát, nyaralót vagy fejlesztési területet keresők munkáját.

Szóval, kattintgassátok, nagyítsátok, használjátok, a konstruktív vélemények pedig jöhetnek e-mailben, kommentben és mindenféle egyéb csatornán!