How I Met Your Mother finálé

2007 szeptembere. Ekkor kezdődött el nálam a How I Met Your Mother, vagyis nagyjából hét éve, és azóta is néztem hétről-hétre. Tudom, hogy sokan a felénél abbahagyták, mondván gyengült a sorozat, amiben lehet van igazság, de a HIMYM nekem mindig túl közel állt a szívemhez ahhoz, hogy elengedjem, és igazából besorolásban mindig a »Jóbarátokhoz« állt a legközelebb. Tudom, most egyszerre ötvenen akarnak karóba húzni, hogy milyen alapon lehet a kettőt egy napon említeni, de azért a sok utálkozót, aki a harmadik-negyedik évad körül ott hagyta, megkérdezném, mi volt az a pont, amiért nem folytatta a sorozatot.

Persze, tudom én válasz nélkül is, de engem azok a dolgok nem kedvtelenítettek el.

Szpojler nélkül csak annyit írok, hogy tetszett a befejezés, kellően vidám és kellően szomorú volt, mindent lezártak, amit kellett, de azért hagytak még pár szálat, amin lehet gondolkodni és volt pár fordulat is, amin lehetett megrökönyödni. Én az ilyen befejezéseket szeretem, hét év után különösen.

A folytatásban meg mindent leírok, szóval ne kattints, ha még nem láttad.

How I Met Your Mother finálé, Ted öregen

Szóval mi is történt itt? Egyrészt az, hogy Ted végre hosszú év után képes volt elszakadni Robintól, sőt, amikor már úgy nézett ki, hogy elmenekül a problémái elől, a sorozatra jellemző romantikus fordulattal kapott egy esélyt a tökéletes életre. Igazából az utolsó pillanatig nem sejtettem, hogy mi fog történni, nagyjából a kórházas jelenetnél állt össze a kép, és igen, elég kemény befejezés, de hát könyörgöm, a HIMYM mindig erről volt híres, mindig a legváratlanabb pillanatban dobtak be valami kőkemény drámát, a nézők meg nem értették, hogy most egy nevetős sorozatban miért kell ilyet.

Hovatovább: már régóta nem egy nevetős sorozatról van szó. És nem is arról, hogy Ted hogyan találkozik az anyjukkal. Sokkal inkább arról, hogy miket kellett átéljen, kikkel kellett találkozzon ahhoz, hogy megérkezzen. És ez lehet, hogy giccs (ismét könyörgöm: az egész sorozat az elejétől egy giccstenger), de ahogyan a rész címe is mondja, a szerelme az anyával tényleg örökké tart. Az pedig egy szép átvezetés, hogy Tracy élete szerelmét is egy betegségben vesztette el, de kapott utána egy másik esélyt; kvázi Tednek is egy második (sokadik) esélye lett Robin.

Az egész utolsó évadban tetszett még az eleinte idegesítő esküvős dolog elhúzása (amit már négy éve csinálnak, majd persze húsz perc után kiderül, hogy ja, amúgy elváltak) illetve az, hogy nagyon sok régi gaget és sztorit vettek elő és zártak le a részek során.

A sorozat három legerősebb pillanata számomra: Marshall apjának halála; amikor kideürl, hogy Robinnak nem lehet gyereke; amikor Ted elengedi Robint és a finálé utolsó néhány másodperce. Tetszett a finálé, és hiányozni fog a sorozat is.