Gondolom most nem egy, és nem két jóemberke vidám, hogy végre vége. Átértem, abszolút átérzem, bár nekem már egy hónappal ezelőtt véget ért, és nincs még az a nagy vakáció fíling, meg szabadság.
Lassan egy éve, hogy »szemüveget viselek«. Mindig rajtam van, néha még fürdéskor is elfelejtem levenni, és nem hogy sikerült megszokni, olyan szinten összebarátkoztam a dologgal, hogy múltkor a buszmegállóban mint egy állat kezdtem el keresgélni a szemüvegemet, mikor két percnyi móka után jöttem rá, hogy hát a fejemen figyel. (Biztos nem néztek hülyének.) Szóval szemüvegesnek lenni lyó.
