BOM

Avagy »Budapesti Olimpia«. Így több mint egy év után is még mindig elképzelhetetlenül lehetetlennek tartom, hogy Magyarország az elkövetkezendő húsz éven belül színvonalas olimpiai és paralimpiai játékok otthona legyen. Képtelenség. És nem csak azért, mert a politikai vagy az anyagi helyzet nem teszi lehetővé, hanem egyszerűen azért, mert Magyarország nincsen erre felkészülve. A magyar emberek nincsenek erre felkészülve. Néhány év alatt olyan komoly előkészületekre, tervekre, munkákra, építkezésekre, szaktudásra, pénzösszegre lenne szükség, hogy egyszerűen nem tudom elképzelni ennek megvalósulását. Ez nem egy autópálya-építés, amire azt lehet mondani, hogy csúszik két évet, meg kevesebb lesz ötven kilométerrel, aztán érjétek be vele. Ez nem egy metróépítés, ahol közölhetjük a munkálatok közepén, hogy bocsi, de kiszállt egy vállalkozó, úgyhogy csúszik az egész átadás, addig meg bírjátok már ki hogy kicsit szét van túrva az egyébként is közlekedés szempontjából sokszor lehetetlen főváros.

Olimpia Budapesten? A szmogriadóba? A hajléktalanokkal, kutyaszarral és szeméttel megtöltött fővárosban? Ahol rongyos milliókon szenvednek, hogy most akkor legyen-e valami, vagy ne? Mégis, hogy gondolták az egészet? Egy olimpiai falu megépítése nem kispálya.

Persze én leszek az első, aki fejet hajt, és bocsánatért esedezik, ha itt mégis lesz olimpia húsz éven belül, de kétlem hogy erre sor kerülne. Ha egyszerűen akarok fogalmazni: ami talán sikerülhet a kínaiaknak, biztosan nem fog nekünk.