Az van, hogy mikor mondogatták meg írogatták még évekkel ezelőtt, hogy mindig a fejlesztést megelőzően kell leírni mit fog tudni az a program. Ez persze akkor nem feltétlenül igaz, mikor mondjuk saját magunknak írunk valamit, mert a kód pötyögése közben úgyis az agyunkban van mit akarunk majd csinálni és hogyan.
De mikor a megrendelő félszavakban elmondja, mi meg elképzeljük és megvalósítjuk, idővel mindig az lesz, hogy ez így nem, az úgy nem jó. És ezért tényleg nem hibáztatható sem a megrendelő, sem a fejlesztő, egyszerűen annyiról van szó, hogy mindig specifikálni kell a dolgokat. Akár még szabvány meg ilyesmi nélkül is, csak legalább annyit leírva, hogy x menüre kattintva ez történik és ezt lehet csinálni. Majd ezt aláíratni mindenkivel, és utána ne legyen panaszkodás.
Előbb-utóbb mindenki rájön erre, aki ellenzi a specifikációk pötyögését. És persze unalmas és a fejlesztés legrosszabb része, de sokszor életet (és rengeteg időt) tud menteni.
Gyűlöltem… de komolyan ezt a részét. Az a legroszabb, amikor utólag jön az „ezt nem lehetne javítani? És ezt? És azt” szöveggel. Aztán a vége egy teljesen új/más dolog… Hihetetlenül nehéz feladatok ezek!