Egy mondat tekeri meg kicsit a vérnyomásomat mostanában Budapesten járva-kelve (pedig az is megtekerhetné, hogy ma kiesett a busznak az ajtaja, bazeg). Ez pedig az a mondat, hogy bezzeg az A európai országban bezzeg X a havi minimálbér.
Mondják ezt javarészt olyan emberek, akik segélyen élnek egy olyan országban, ahol majdnem életünk végéig ingyen oktatásban vehetünk részt. Ahol a gyerekvállalásért legalább négyféle módon kap anyagi és egyéb juttatást az ember, az anyuka pedig messze az átlagon felüli időre mehet támogatott szabadságra. Ahol noha nem a legmegfelelőbb, de a többi országhoz képest szinte ingyenes orvosi ellátás jár majdnem minden embernek. (Az USA-ban próbálnál meg bemenni ennyi pénzből egy kórházba, kiröhögnének.) És még sorolhatnám.
Persze itt sem virágzik a helyzet, és van baj a fejekben bőven, de amikor meghallom azt, hogy bezzeg Londonban aztán nyolcszáz fontot kapsz, ha mosogatsz, akkor kicsit felcsavaródik a vérnyomásom, mert Londonban nem 215 forint egy kiló kenyér, és nem 150 font havonta egy másfél szobás belvárosi lakás bérlése.
Bazeg.
2012. január 28., 0.34 – kiegészítés
Oké, ebből a bejegyzésből két dolgot lehet leszűrni. Az egyik, hogy a blogolás rendkívül vicces, mert könnyedén be tudjuk vele bizonyítani, hogy az emberek szeretnek hülyézni és nyálat fröcsögtetni, főként ha belefutnak valakibe, akinek kiugróan más a véleménye. A másik dolog, amit mondjuk mindig meg is jegyzek, hogy érdekes látni azokat, akik elvileg megvetnek minden sort, amely itt olvasható, mégis betéve tudják ezeket a sorokat az elmúlt hat hónapról.
Mindig gondoltam rá, hogy kellene egyszer egy hasonló bejegyzést írni, de igazából sosem gondoltam volna, hogy megteszem, tegnap este viszont volt egy kattanás. Pontosan hasonló reakciót vártam, bár egy kicsit több nyüzsgéssel.
Lényeg a lényeg: itthon rettenetesen nagy problémák vannak, és nem, nekem sem az a legnagyobb problémám, hogy milyen kanapét vegyek; nincsen lakásom (ami elég sokaknak pedig megadatott) és különösebben komoly megtakarításaim sincsenek, velem is ugyanúgy megeshet máról holnapra, hogy az utcára kerülök, és ezzel tisztában is vagyok. Nagyon. Éltünk mi is nagyon szarul, elég élénken emlékszem olyan napokra, amikor a krumpli volt a főfogás az asztalon. Tény, nem tehettem róla, hogy kikerültünk belőle, de annyit azért megsúgok, hogy szüleim sem milliárdos vállalkozók és nem is gazdag emberek csemetéi. Mint ahogyan én sem vagyok az.
Azzal is tisztában vagyok, hogy külföldön néhány árnyalattal jobb az élet. Nem jártam sok helyen a világban, de megfordultam itt-ott, és lévén közeli rokonaim élnek például Olaszországban, közelről tudom, hogy ott sem sokkal jobb a helyzet. Valóban, nyolcszázötven euró körül van a minimálbér, cserébe a villanyszámla legalább kétszer annyi, mint itthon bárhol. És tény, áll autó a legtöbb garázsban, sőt, használják is, de ott sem különb a helyzet: hitelek hitelek hátán. Londonban nem éltem még, de tucatnyi barátom és ismerősöm igen, akik mind-mind arról számoltak be, hogy kint is keményen kell dolgozni ahhoz, hogy napról-napra meglegyen a jövő.
Akik kint megélnek, általában megéltek itthon is. Sosem elleneztem azokat, akik el akartak ebből az országból menni, inkább azokra néztem mindig kicsit furcsán, akiknek erre minden lehetőségük megvan, mégis inkább fröcsögtetik, hogy bezzeg külföldön. (Ismét: azokra gondolok, akiknek lenne lehetőségük.)
Érdekes esettanulmány
volt ez, vicces látni, hogy egyeseket milyen könnyű ugratni. És tudjátok mi az igazán érdekes? Két dolog. Az egyik, hogy az embereket nem a mondandó idegesítette fel ebben az írásban, hanem az, ahogy a mondandó tálalva volt. Nagyjából öt szót kellene kitörölnöm, és néhány mondatot átrendezni ahhoz, hogy egyetlen komment se érkezzen, és egy mezei blogposzt szülessen. Ennyin múlik. A másik érdekesség, hogy érzésem szerint nem olyanok jöttek ide panaszkodni, akik minimálbéren tengődnek. Nekik ugyanis nincs idejük más internetre ontott hülyeségeivel foglalkozni. (Kedvük se igazán.)
Egyszer kellene már egy troll-sörözést tartani. :]
Bélabá
2012. január 27. — 20:49:56
Ez a téma meg csak azoknak csavarja fel a vérnyomását, akik Budapesten a belvárosban bérelnek másfél szobás lakást nyilván nem minimálbérből. Ha minimálbéred lenne, akkor nem bérelnél a belvárosban másfél szobás lakást.
Úgy könnyen felmegy a vérnyomásod, ha a hó végén marad egy öt, de inkább hatjegyű összeg a fizetésedből. Aki meg minimálbérből él az meg hó végén eldönti, hogy akkor tejet vagy kenyeret vegyen (húsra már a hó közepén sem futotta).
DanQuijote
2012. január 27. — 20:55:26
Ülj le fiam, egyes! Szóval akkor aki dolgozik annak arányaiban sokkal könnyebb a megélhetés itthon mint külföldön? És aki ezzel esetleg nem ért egyet és szóvá teszi az biztosan egy naplopó, segélyen élősködő, ingyenes 🙂 orvosi ellátásban részesülő emberke? Nagyon el vagy varázsolva, de hát tényleg kb ennyit lehet elvárni egy olyan embertől akinek a legnagyobb problémája, hogy hol vehet magának megfelelő kanapét ami megy a szeme színéhez. Próbálj utána érdeklődni, hogy ma magyarországon hányan keresnek munkával – nem segélyből – havi 60-80 ezer forintot. Hátha megnyugszik a lelked és a vérnyomásod egy kicsit. És remélem soha nem kell megtudnod, hogy mennyibe kerül az ingyenes orvosi ellátás amiért amúgyis minden hónapban levonnak a fizuból tízezreket.
Az ingyenes oktatásról már nem is beszélve. Szeretném visszakapni azt a pénzt amit eddig az ingyenes oktatásra kiadtam. Lehet most én is kanapét keresnék akkor ahelyett, hogy felmegy a vérnyomásom.
Bazeg.
Mefi
2012. január 27. — 21:04:22
[re=6065979]Bélabá[/re], [re=6065980]DanQuijote[/re]: milyen aranyosan belesetaltok az egerfogoba. :DDD
Egyebkent 7% egeszsegbiztositasi jarulekkal amugy eleg kemeny fizu lehet, amibol tizezreket vonnak. :]
Adrian
2012. január 27. — 21:11:07
Igazad van, Londonban tényleg nem 215HUF a kenyér, hanem csak 165:
http://www.tesco.com/groceries/Product/Details/?id=258742688
Hagyományos kenyeret most nem volt kedvem tovább keresni. 🙂
dadikovi
2012. január 27. — 21:13:57
Tyű, látom rögtön elindult a sárdobálás 🙂 pedig már épp gratulálni akartam (a leszarjukavéleményed-kivagyte-huzzálinnen-véleményeket e-mailben kérném, köszönöm), hogy milyen jó, hogy most valami pozitívat írtál és nem beálltál a “szarazélet”-csoportba.
Rövid kis életem során valahogy az a benyomás alakult ki bennem, hogy ha valakinek nem a kanapévásárlás a legnagyobb baja, az nem mindig azért van, mert a szemét világ felesküdött ellene, és ő a világ legnagyobb vesztese, és ugyanígy a pénzügyi gondokat sem csak a szemét gazdagok győzhetik le, és nem csak az anyucipénzéből, meg tudomisén.
Én valahol még hiszek abban, hogy az ember tehet azért, hogy jobban menjen neki, és arról is, hogy rosszabbul. Lehet, hogy baromira naiv vagyok (reális is lenne egyébként), de én látok olyan példákat, amik elég erősen ezt láttatják velem.
Ami tény, hogy az emberek folyton szajkózzák, hogy ez szar meg az szar, és e mellett vannak olyan dolgok, amiket mi észre sem veszünk, pedig más országokban egyáltalán nem alapvető dolgok [ez a mondat hülyén hangzik]. Ezt is észre lehetne venni.
Mefi
2012. január 27. — 21:18:46
[re=6065982]Adrian[/re]: nyilvan, itthon is lehet 120-ert kenyeret venni, de alapjaraton sokkal dragabb az elet a “hudenagyminimalbervan” orszagokban. Arrol nem is beszelve, hogy pl. menj el fogorvoshoz ott, egy tomes otszor annyi, es Londonban pl. pont nincs tamogatas. Vagy a nemetek, ahol ha jol tudom a gyerekekre is kell kulon egeszsegbiztositast kotni. Ertem en hogy csabito a nyolcszaz font, de azzal csak egy lepessel vagy elorebb mint itthon a minimallal.
[re=6065983]dadikovi[/re]: itthon nagyon nagy problemak vannak, es kozel sem tartom elfogadhatonak az eletszinvonalat. Tucatnyi ismerosom van, aki minimalberbol el, megsem panaszkodik, hogy bezzeg. A bejegyzes pedig azert ilyen hangnemu, mert szeretem nezni, ahogyan nehany kulcsszoval lehet ugratni par embert. 🙂 A velemenyem kozel sem ennyire cinikus.
DarkEvil
2012. január 27. — 21:34:26
Szeretlek olvasni, de ez a bejegyzés egy eég hatalmas öngól. Bízom benne, hogy valami csoda folytán Neked, mint vezér-magyarnak erre sose kelljen ráébredned 🙂
DanQuijote
2012. január 27. — 21:44:54
[re=6065981]Mefi[/re]:
Én személy szerint nem panaszkodhatom, jóval több mint 10.000 a tb-m. Veled ellentétben én viszont voltam már lent is, nem csak fennt. Éltem Angliában havi 1200 fontból és itthon is éltem havi 80.000 Ft-ból. Pedig csak kb 10 évvel lehetek idősebb mint te. A lényeg, hogy nincs kolbászból kint sem a kerítés de sokkal könyebb megélni Londonban mint itthon.
De ez tényleg jó móka, próbáld ki egyszer ezt a beugratósdit élőben. Keress egy jól tagbaszakadt retkes panaszkodós melóst aki épp hazafelé tart a melóból 12 órás műszak után és magyarázd el neki amit ma itt beírtál. Aztán majd együtt nevetünk. Vagy sírunk. Ha esetleg nem észérvekkel próbál téged meggyőzni a saját álláspontjáról még mindig ott a lehetőséged, hogy esetleg elmond, hogy nem komolyan gondoltad és neked is megvan a magad baja, kanapé, Steve halála, gondok a Google-val. Sok sikert.
Bazeg.
gaterda
2012. január 27. — 23:46:56
Ma Magyarországon rendesen megélni csak alkalmazottként lehet. Ez tény. Aki vállalkozó akar lenni az nem tud meglenni, mert annyi terhet rónak rá, hogy pl.: ha csinálsz egy weblapot ‘kilencvenezerér’ akkor abból 35 marad nálad amiből még nem fizettél bért. Milyen világ az ahol a 12%-os terhet az áru árának másfélszerese után kell megfizetni? Hol marad az az ötven százalék?
De nem is ez a lényeg, mert aki akart az mindig is meg tudott élni, aki akart mindig tudott feljebb jutni a ranglétrán. Mindig ott a lehetőség hogy tanulj képezd magad, értem én hogy most átalakítják a felsőoktatást, és senki sem akar hitelt felvenni de ha így lehet akkor így lehet, vagy elmész Ausztriába ingyér’ tanulni.
A legnagyobb baj ottvan, hogy egy tízmilliós országot körülbelül 1 millió ember adója tart el, akinek kezd elfogyni a pénze, ezért van a baj. Ezzel semilyen kormány nem tud mit kezdeni.
Mefi
2012. január 28. — 00:34:08
[re=6065986]DanQuijote[/re]: éltem én már kevesebből is, ha tudni akarod, de igazából furcsállom, hogy egy “világlátott” ember ennyire beszűkült látókörű, mint te, és ennyire könnyedén ugrik egy nyilvánvaló “csapdára”. 🙂
[re=6065985]DarkEvil[/re]: lásd kommentek 🙂
[re=6065988]gaterda[/re]: az a baj, hogy egy időben elég sok ember lett belekényszerítve abba, hogy legyen vállalkozó.
Tofi
2012. január 28. — 10:25:23
Szia Mefi! Én is ideböffentem már a véleményem. Szóval…a gyerek után kapható sok felől beérkező támogatással nem kéne példálózni, mert ugye máshol a férj keres annyit, hogy ne legyen az anyuka rászorulva ilyen-olyan segélyre. Itthon is jobb lenne ez a megoldás, mert így AZOK, akik potyogtatják a kölyköket, kicsit jobban elgondolkodnának.
Az pedig finom kifejezés, hogy “nem a legmegfelelőbb” orvosi ellátás jár az embernek. Felénk már az a mondás járja, hogy az itteni kórházba csak meghalni menj be, mert olyan csodás szakemberek dolgoznak, akik még egy egyszerű betegséget is félrekezelnek és meghalsz minden további nélkül.
Megértem amúgy a bejegyzés lényegét, meg egyetértek azzal is, hogy nem szabad ilyen radikálisan véleményt alkotni, hogy itthon minden szhar, KINN (legyen az bárhol is) minden jobb. Csak gondoltam ezt leírom.
Exe
2012. január 28. — 11:49:08
Igazából lehet azzal “hárítani”, hogy csak beugratás, meg “csapda”, vagy “esettanulmány”, de azt még a hülye is látja, hogy ezzel csak próbálod védeni magad. Olvasd vissza a saját posztjaid az elmúlt..mondjuk 2 évből, és meglátod, hogy egyre inkább sznobbá váltál/válsz. Már maga csak az, hogy beugratod az embereket egy esettanulmányszerűséggel, mert szereted nézni ahogy reagálnak rá és szórakozol rajta -mint mondtad, már egy undorító dolog.
A másik az, hogy amiket leírtál, az többnyire bullshit.
A nyugati országokban sokszor több a fizetés, mint a kiadás. Oké, nézzük Londont. A lakás igaz, hogy sokkal drágább, mint Magyarországon, de akkor sem 100-200% minimálbéred megy el egy lakásra, vagy egy szobára.
Megélni viszont olcsóbb, nem csak arányaiban. Az étel, és a mindennapi dolgok ugyanannyiba, vagy kevesebbe kerülnek (átszámolva, mondom, nem arányaiban), mint itthon. A ruházat meg konkrétan fele annyi (és itt a drága öltönyöket és hasonlókat is beleértem!).
Van olyan ország (mondjuk pl Norvégia), ahol az áram ingyen van. Fizetsz egy minimális (monjuk 500ft) havi karbantartási díjat az erőművekhez, és annyi.
Az orvosi ellátás itthon egy vicc, nem “majdnem megfelelő” az, amikor egy hétig könyörögsz az orvosnak, hogy küldjön el vérvételre mert mindjárt meghalsz, de nem küld mert az túl sok pontjába kerül. Aztán egy hét után már tényleg elküld és kiderül, hogy cukros vagy, nem csak influenzás, mint mondta? Meg hogy meg is haltál volna, ha nem iszol napi 4 liter folyadékot? Ne viccelj már….. (megtörtént eset!)
Külföldön elmész orvoshoz, felmutatod a magyar személyidet és ingyen ellátnak, NORMÁLISAN. Nem váratnak 6-7 órát egy CT-re, 20 percen belül kapsz ágyat és kivizsgálást. Ez is megtörtént eset.
Az oké, hogy ez egy olyan blog, ahová leírod a dolgaid meg amiket gondolsz, de azért egyrészt ha olyanról írsz amiről lövésed nincs, akkor ne próbáld már eladni úgy, mintha szakértő lennél, a másik meg, hogy ha merd már bevállalni, hogy tényleg azt gondolod amit írsz, és ne terelj azzal, hogy csak ugratás meg esettanulmány…
Ezt gondolod, ez van, ezt kell szeretni vagy nem. De így egy kétszínű hülyegyerek fényében tűnsz fel, amit sajnálok, mert nem ilyen voltál régebben…
Mefi
2012. január 28. — 12:42:42
[re=6065992]Tofi[/re]: apám lábát műtötték, elvileg egy kétcentis vágás kellett volna egy csomó eltávolításához. Végül majdnem bokától combközépig vágtak, és az orvos közölte, hogy “hát, nem találtam meg a csomót, úgyhogy visszacsukom”. (MRI-felvételen egyértelműen látszott a helye.) Szóval mondom, én sem az elégedett kategóriába sorolnám magam.
[re=6065993]Exe[/re]: természetesen minden jogod megvan, hogy azt hidd, visszakozom, tisztában is voltam vele, hogy sokan ezt teszik majd. Csak azt vedd figyelembe, hogy miért visszakozom. Azok az olvasók, akik nekem “kedvesek” nem írtak ide semmit, olyanoktól mért visszakoznék, akiknek nem adok a szavukra, mert csak kötözködni járnak ide? (Tudom, a kettősség részükről is megvan, hiszen nem vagyok szimpatikus, mégis idejárnak.)
Jó dolog, hogy megemlítetted a sznobizmust, ehhez kapcsolódva néhány gondolat. Ezt a blogot 2005 novembere óta írom. (Lehet kicsit előbb elkezdtem, nem tudom sajnos a pontos dátumot.) Ez nagyjából legyen hat évnyi iromány. Akkoriban 16-17 éves voltam, most 23 éves vagyok. Ennyi idő alatt mindenkinek a stílusa rengeteget változik, de egy dolog itt a hat év során nem változott. Az, hogy akármiről is volt szó, előbb jöttek olyanok, akiknek a negatív vélemény hangoztatása volt a fontosabb, mint a pozitív vagy a támogató. Volt itt már feltörési próbálkozás, szpemmelték már szét az összes felületet, csináltak már megalázó “paródia” blogot. Furcsa módon, azokkal, akik ezt tették mind-mind jóban vagyok mára, sokukkal még találkoztam is párszor, és fogok is még ezután.
Ne ítélj meg egy embert a blogja alapján, mert nagyon megtévesztő lehet. Nyilván a sorok között ki lehet szúrni azt, ami nem csak betű, azonban ez az egész szerintem sóbiznisz. Ha az embereknek az kell, hogy legyen mint csámcsogniuk, gondoltam tessék, csámcsogjatok.
A sznobizmushoz. Nem tudom, mit értünk sznob alatt, ezt rendkívül kevesen tudják megfogalmazni, azt hiszem pontosan én sem. A sznob elvileg olyan ember, aki a nála magasabban elhelyezkedő értékrendeket tiszteli, függetlenül a helyzetétől. Mindenesetre furcsa, hogy engem nevezel sznobnak, akit a többség lenéz, mert nem egy “nagy múltú egyetemen” szerzett TDK-eredményeket és diplomát. Akit egyesek lenéznek azért, mert egy “legjobb film” neki nem tetszett, és elunta magát rajta. Akit módosnak tartanak azért, mert három munka mellett, sokszor kilenctől hajnal egyig-kettőig dolgozva fél év alatt össze tudott spórolni egy középkategóriás kanapét, amit használ majd tíz évig.
Biztos, hogy én vagyok a sznob?
Az egész bejegyzést amúgy Frei Tamás A bankár c. könyvéből loptam, idézem szó szerint:
“Hitték, hogy lehet alacsony az adó egy oylan országban, ahol a nyugat-európainál is nagyvonalúbb az egészségbiztosítási rendszer. Ahol minden szinten majdnem ingyenes az oktatás, és három évig otthon lehet maradni szülés után, miközben Amerikában csak hat hétig. Hogy lehet egy tízmilliós országban nyolcszázezer rokkantnyugdíjas, miközben szóban sem szabad hozni az általános nyugdíjkorhatár-emelést, annak dacára, hogy a lakosságnak csak kevesebb mint a fele dolgozik, de azoknak is csak a fele fizet adót és még ezeknek a fizetőknek a fele is közalkalmazott. […] Magyarországon már az adó is adózott.”
yoyo
2012. január 28. — 16:26:48
“Biztos, hogy én vagyok a sznob?”
A…A..Ap..Apl..Apple
elénézést csak köhögtem….
de véleltelenül egy szininíma lett belőle….
Mefi
2012. január 28. — 16:29:32
[re=6065995]yoyo[/re]: szóval Apple-termékeket használni sznobizmus. Értjük. 🙂
Assaiki
2012. január 28. — 16:45:51
[re=6065996]Mefi[/re]:
Nem feltétlenül, de nálad azóta tapasztalható ez mióta apple felhasználó lettél
Kemény Husi
2012. január 28. — 16:56:01
Klasszikus kiegészítés, a tisztelt olvasók nyugodtan továbbállhatnak.
Mefi
2012. január 28. — 17:35:07
[re=6065997]Assaiki[/re]: ez a csúnya alma elvakítja a sok embert. És olyan jól ismersz, hogy ezt meg tudod mondani? 🙂
[re=6065998]Kemény Husi[/re]: :D:D
Orosházi György
2012. január 28. — 19:52:53
Juuuuhhhúj Bobby fiú, mekkora blamázs :DDDDD
A kommentek visszaadták az emberiségbe vetett hitem!
Mefi
2012. január 28. — 19:54:42
[re=6066001]Orosházi György[/re]: ó, engem csak igazoltak. Sok-sok névtelen troll. 🙂