A Facebook és az internet ha másért nem is, azért biztosan csodálatos dolgok, hogy ami régen lehetetlennek tűnt, itt és most annyira triviális: tartani a kapcsolatot mindenféle emberrel, szerte a világból, legyen szó akár csak egy fényképen elhagyott kóbor lájkról. (Igen, igazad van, a lájkolás valóban béna kifejezés, de a tetszikelés sem sokkal jobb.)
Ma például kedvenc finnországi tanárom, Trevor Twyman fotóit nézegettem a Virratban éppen zajló Erasmus intenzív programról, amin »2010-ben mi is voltunk« és bizony ha lehetne, most is mennék. Ugyanitt: ha tudsz menni Erasmusra, akár félévre, akár kéthetes IP-re, semmiképpen ne hagyd ki. Hatalmas élmény, rengeteg tapasztalat, de erről talán Aurus tudna többet mesélni.
És basszus, milyen durva, hogy már három éve volt!
Trevor amúgy az egyik legmenőbb arc, akivel valaha találkoztam. 55-60 között lehet, de ő volt arrafelé buli középpontja: hihetetlenül vicces, hihetetlenül segítőkész és hihetetlenül jófej.
Nem jártam túl sok országban (oké, tíz-tizenkét helyen megfordultam már, de ez persze nagyon relatív, ismerek olyat, aki még sosem volt külföldön, de olyat is, aki ötször annyi pecsétet gyűjtött az útlevelébe, mint én), mindenhová visszavágyom kicsit, Finnország ellenben egy olyan hely, ami az újra meglátogatandó környékek között a lista első helyen szerepel.
Aurus
2013. április 21. — 12:26:02
Valóban hihetetlen élmény a külföldi tartózkodás – ösztöndíj, tanulmányút stb. – mindenkinek ajánlom.
Én éppen most kezdtem el szervezni egy találkozót az erasmusos embereknek így majd öt év után (facebook nélkül nem is menne ennyi emberrel). Meglátjuk mi lesz végül belőle.
U.i.: Mefi, kösz a linket, de freeblogról már elmentem, tumblr-ön folytatom. 🙂
http://aurusrevived.tumblr.com/