Átverés

Most elmesélek egy sztorit, ami nem rég esett meg velem. Hazafelé indultam a Népstadionból, és mivel fél órám volt a busz indulásáig, és kajolhatnékom volt, ezért beugrottam az ottani non-stop önkiszolgáló étterembe A választék remek volt, szendvicsek tömkelege, gyros és mindenféle finomság. Kiszúrtam magamnak egy finomnak igérkező rántotthúsos szendvicset. Előről úgy nézett ki, hogy a felső részétől nézve a negyedénél félbe volt vágva, és paradicsom, valamint hagyma pislogott a nagyvilág felé. Aztán a felénél is kettévágták, és ott meg egy óriási rántotthús figyelgetett. Gondoltam, ez háromszáz birodalmi egységet bőven megér. Megvettem, és amikor a kezembe fogtam, a pofám majdnem leszakadt, de nem a hús súlyától. Ahogy szembe néztem a szendvicset, tényleg guszta volt. Ám oldalról nézva csak a feléig volt benne cucc. Tehát vettem egy fél rántotthúsos szendvicset, háromszáz egységért. És akkor csodálkoznak, hogy nem szeretnek idejönni a turisták?