Azon gondolkodtam ma, úton hazafelé a 47-49-esen, hogy mennyire szívesen megnéznék egy igazi akciófilmet, egy parasztvakító, robbanásokkal, lövöldözésekkel, beszólásokkal és keményebbnél keményebb helyzetekkel teli, magyar akciófilmet. Magyar szereplőkkel, magyar történeti vonatkozással, magyar helyszíneken. Elképzeltem, amint egy eltévedt rakéta beleszalad a békésen döcögő Tátra villamosba; vagy a csuklós Ikarus hosszú farolás-tarolás, néhány gyalogos és utcai elem megmozgatása után kifarolna, és éppen egy centivel a Duna előtt állna meg, bele is csúszna talán; esetleg a berobbanó metróalagútban futó főhős, aki éppen túléli. De persze nem csak Budapesten, az ország többi szép városában is folyna az eksön. És ugye elmaradhatatlan lenne egy izgalmas autós-üldözős jelenet is, úton Tápiószecső felé az M3-as autópályán. Persze, ezt valószínűleg még az unokáim sem fogják megéri.
És ahogyan ebbe belegondoltam, valamilyen szinten azért irigykedni kezdtem az amcsikra, hiszen a saját épületeiket, helyszíneiket, intézményeiket láthatják vissza, szinte minden filmben.
Mao
2008. március 12. — 17:51:39
na meg persze, hogy minden amerikai filmben minden házban van legalább 1 gitár.. mit nem adnék ha adnának nekem is:D
sylverdevil
2008. március 12. — 18:06:57
jól hangzana.
különben marhajó magyar film a zuhanórepülés. nem ilyen látványos mint amilyenre te vágysz, sőt inkább belső jelenetekkel operál, de szerintem nagyonzsír. 🙂
Andrei
2008. március 12. — 18:10:17
Azért sok amerikai produkció készül Budapesten és általában magyarok is szerepelnek benne. Azért nekem a magyar helyszín kicsit unalmas. Ha filmet nézek, akkor szeretek elszakadni a valóságtól és kikapcsolni. A budapesti helyszinek, meg a valós életet juttatják eszembe és nem élvezem a filmet. Minden sarkon álltam már, minden lépcsőn ültem már…
hzsé
2008. március 12. — 18:18:14
[re=45269]Mao[/re]: lámlám. egy mao. na, mivan, hova tűntél?
bocs az offért mefi csakhát mao szerintem törölt msnről, emailre se válaszol, és volt egy közös projectünk, megcsináltam a dizájnt, és fura módon eltűnt egy szó nélkül. kb már 2 hónapja nem hallottam róla, ez ooolyan, de ooolyan fuuurraaaa…
gergő
2008. március 12. — 18:19:59
a buszos farolós jelenetet én is megnézném 😀 btw, amcsiknál kicsivel nagyobb a népesség meg ugye az ország is, szóval hacsak nem nagyvárosban (ny, la etc) élő amerikánusról beszélünk, akkor ugyanolyan idegennek hat neki a Holnapután befagyott broadway-e, mint nekünk 🙂
Mefi
2008. március 13. — 10:02:12
[re=45269]Mao[/re]: meg legalább egy macintosh gép, meg legalább egy nagyképernyős hdtv, estébé. 🙂
[re=45270]sylverdevil[/re]: köszi a tippet! 🙂
[re=45272]Andrei[/re]: igen, de pont ezaz, hogy a “minden sarkon álltam már” hatás tenné oly varázslatossá is. Kövezzen meg akárki, de nekem a »Szabadság, szerelem!« is többek között ezért jött be, mert jól esett viszontlátni az ismerős helyszíneket. Ráadásul azáltal, hogy tíz filmből tíz ugyanott játszódik, ugyanúgy egyhangú a dolog, mert “jé már megint a Fehér Ház”, “jé már megint a CIA központ” stb.
[re=45274]hzsé[/re]: most az egyszer megbocsátok, de legközelebb hatalmas haragommal lesújtok rád. ;]
[re=45275]gergő[/re]: persze, de mennyire durva lenne a befagyott Váci utca például! Hogy: “jé ebben a fagyizóban ettünk tegnap”. Olyan hihetőbbé teszi a dolgot. 🙂