Építsünk HTPC-t!

Na most, mindenekelőtt: mi is az a HTPC? Hivatalosan a Home Theater és a Personal Computer szavak rövidítése, vagyis egy olyan számítógépről van szó, amit házimoziként használunk. Zenehallgatásra, filmnézésre, képek mutogatására. Ezzel a kifejezéssel nagyjából két éve találkoztam először, nem tudom már pontosan hol, és durván egy éve érik bennem, hogy jó lenne építeni egy izmos vasat kifejezetten erre a célra.

Mi kell nekünk?

Mondanom sem kell, hogy a HTPC-nek (vagy ha úgy tetszik, médiacenternek) egy adott réteg veszi hasznát, egyáltalán nem olyan eszköz, melynek minden háztartásban helye van. Ilyen rendszer leginkább akkor éri meg, ha az ember jobban favorizálja a filmek és sorozatok letöltését, DVD-n vagy tévében való megnézés helyett. (Persze nem kell az illegális letöltésre gondolni, tegyük föl, hogy a megvásárolt DVD-t nem akarjuk koptatni, vagy csak lusták vagyunk mindig berakni).

Itt rögtön illik leülni tisztázni, hogy milyen gép kell nekünk:

  • olyan, amin a létező összes kedvenc filmünk és sorozatunk elfér, és bármikor elindíthatjuk őket;
  • olyan, ami ezen túl még internetes extrákkal is (például YouTube vagy flickr böngészés) alkalmas;
  • olyan, amivel a ház bizonyos részeit (függönyök, lámpák stb.) irányíthatjuk;
  • olyan, mely több gépből valamint egy szerverből áll, és minden szobában található egy terminál;

Persze a lényeg, hogy minél jobbat akarunk, annál erősebb vas kell, és minél jobbat akarunk, annál többet kell vele dolgozni, hogy végül jó legyen (vagy sosem lesz jó, mert mindig fejlesztjük, ahogy az barkácsolt dolgoknál jó lesz).

A kivitelezés

Itt jön a szaftosabb része. Akinek sok pénze van, az szimplán besétál egy boltba, megrendeli és hazaviszi, ennek tényleg csak a pénztárca szabhat határt.

Akit nem zavar esetleg az alapzaj, az fog egy nem túl drága számítógépet, és belerakja egy egyszerű házba, vagy vesz kifejezetten erre a célra egy HTPC-házat. Akit zavar a zúgás, az mondjuk berakja egy szekrénybe (lévén nem kell belerakni lemezeket, és a ki-bekapcsolás távirányítóval is történhet, nem nagyon kell elöl lennie, csak az infraveres vevőegységnek).

Jó megoldás lehet továbbá egy régebbi laptop befogása, ezt ugyanis könnyű mozgatni, kis helyen elfér, nagyjából halk, ha valamit állítgatni kell, nem kell monitorral szenvedni, és így tovább. (Én is így használom egyébként a régi ütött-kopott és hajszárítót megszégyenítő hő- és zajmérsékletű erőművet laptopot.)

Apple kedvelők valószínűleg jobban járnak egy Mac Mini befogásával (viszont annak nincs S-videó kimenete, ami a nem-LCD-tévékhez elengedhetetlen), mert ehhez jár a távirányító, pici helyet foglal, csendes, szép – estébé.

Akinek van XBOX 360 játékgépe, és merevlemez is van hozzá, az egy médiacenter szoftver segítségével pillanatok alatt magáénak tudhat egy HTPC-t, erről lentebb.

Korábban voltak ilyen egészen apró házba építhető monitorok is, de ezek a az LCD-tévék elterjedésével ugye fölöslegessé váltak, ráadásul drágák is. Ellenben lehet kapni kijelzőket, melyek szabvány méretűek, bármilyen gépházba beilleszthetőek, sőt, olyan is létezik, amihez távirányító jár, és képes bekapcsolni a gépet, vagy akár az 5.1-es hangfalszettet.

HTPC megoldás

Szoftver

Sorolhatnám a létező összes elérhető akármit, de fölösleges. Válogathatunk rengeteg szoftver közül máskülönben, létezik a Windows XP-nek külön Media Center Edition nevű változata, amely gyakorlatilag tökéletes erre a célra, az Apple OS X rendszere szintén alkalmas rá, de vannak linuxok is, melyek csak gyakorlatilag a lejátszó keretprogramját töltik be a gép indulásakor.

Na de, milyen is az alkalmas HTPC-szoftver?

  • gyorsan és egyszerű;
  • átlátható menük, fel-le-oké szintű navigálás;
  • távirányítóval való együttműködés;
  • ha nem LCD-tévénk van, akkor nagy és olvasható betűk;
  • stabil működés (nem vicces mikor működés közben hibaüzenetek jönnek).

Eszerint pedig két rendkívül jó Windows-alapú szoftver van (mindkettő ingyenes).

XBMC Media Center Software

Talán a legjobb szoftver, elérhető XBOX 360-ra és PC-re is, egyetlen hátránya, hogy gyengébb gépeket kicsit megfog. Viszont legalább 1 GB memória, és valami saját memóriával rendelkező videókártya tökéletesen elboldogul vele, rengeteg téma elérhető hozzá, testre szabható, ingyenes, csilli-villi.

XBMC Media Center Software

A MeediOS (korábban Meedio) nevű szoftverről »korábban már írtam«. Ez gyakorlatilag egy teljesen egyszerű, különösebb gépigénnyel nem rendelkező szoftver, amihez szükséges telepíteni kodekeket, és gyakorlatilag csak egy menürendszert varázsol a szolgáltatások elé, inkább a kiegészítések teszik tökéletessé. A lényeg, hogy a szoftvert megvette a Yahoo!, abból lett a Yahoo! GoTV ami egy remek szoftver, de sajnos csak az USA-ban működik (milyen meglepő). Viszont néhányan a korábbi ingyenes szoftvert felkarolták, és ebből lett a MeediOS, mely inkább tényleg egy operációs rendszer, ugyanis a mindenféle kiegészíthetőknek köszönhetően annyi mindent tud, hogy öröm nézni. Például vannak csatornák, mint mondjuk az MTV Music, ahol többezer videóklip közül válogathatunk és kattintásra indul, vagy mondjuk a YouTube és Vimeo csatornáknak köszönhetően HD-tartalmakat is nézhetünk. Ráadásul a letölthető változatot előre beállították és kiegészítésekkel teletömték, így tényleg rendkívül kényelmes. Én ezt használom, csak ajánlani tudom. Van benne egy-két gépigényesebb dizájn, és egy teljesen kellemes, ami semmi extrát nem kér.

Tippek és trükkök

Ha meglévő operációs rendszerre tesszük fel valamelyik szoftvert, érdemes az alábbi dolgokat beállítani:

  • képernyővédő, automatikus kikapcsolás és társaikat tiltsuk le, mert az sem vicces, mikor tízpercenként elsötétül a kép filmnézés közben;
  • az alapértelmezett hangokat sem árt letiltani, mert a szoftpornó hangulatát eléggé lelombozza egy alap Windows-hibaüzenet hang;
  • fölösleges a Windowsnak az XP-kinézet, elég alá a klasszikus, kevesebbet eszik, és úgyse látjuk;
  • automatikus indításnak tegyük be bátran a médiacenter szoftvert, és tényleg gombnyomásra készen áll;
  • ha bírja a gép, fölösleges kikapcsolni, elég a sleep mód, és gyorsabban beindul, mikor kell (persze valamennyivel biztos csökkenti az élettartamát);
  • a uTorrentnek van webes felülete, így ha fut a gép, hálózaton keresztül egy másik géppel el tudjuk indítani a letöltést, anélkül hogy akár átmentünk volna abba a szobába, ahol van. Ez akkor lehet jó, ha nincs hozzá külön billentyű vagy egér;
  • szintén hasznos lehet még a Windows távoli asztal szolgáltatása, amivel gyakorlatilag mindent el tudunk intézni egy másik gépreől.

Ha beruházunk nagyobb vinyókra, akkor használhatjuk a rendszert hálózati meghajtóként is, így például hálózatra kötve az összes zenét azon a gépen tartva bármelyik másikon elérjük. Ilyenkor mondjuk nem árt beruházni vagy egy másik belső, vagy egy külső merevlemezre és éjfélkor de legalább hetente biztonsági mentést készíteni.

Szintén jó lehet ez még családi videók tárolására és megnézésére is. Átjönnek a vendégek, azonnal be tudjuk indítani a pistike_hat_evesen.avi-t, és nem kel félni, hogy elkallódik a DVD. Ha pedig valaki kéri, a MeediOS-hoz biztosan van valami DVD-író alkalmazás, ami gombnyomásra kiírja.

Eszközök, vas

Namost, egy ilyen szintű géppel már biztosan lehet használni, de ennél tapasztalataim szerint nem árt valami erősebb (legalább memória és grafikus kártya tekintetében), mert sokszor én is érzem, hogy megfogja. Az én konfigom tehát ez:

  • Intel Mobile Pentium 1600 MHz;
  • 512 MB DDR2 RAM;
  • Intel alaplapi videókártya, megosztott memóriával;
  • 80 GB merevlemez;
  • sztereó hangkártya;
  • DVD-olvasó-író.

Persze ez mai szemmel gyenge, nem ártana bele valami terrás vinyó és egy jobb videókártya, de annyira nem mozgat a felújítása. (A »laptop-probléma« egyébként orvosolva lett egy memóriacserével.)

A legolcsóbb megoldás egy régi számítógép átalakítása, ami annyiból áll hogy telepítjük rá a szoftvereket, és beszerzünk egy nagyjából ötezer forintos »távirányítót«.

És hogy az egész miért éri meg?

Mert sokkal kényelmesebb a kanapén elnyúlva a családdal úgy filmet nézni, hogy egy távirányítóval nyomkodjuk a gépet; vagy például hétköznap este úgy nézni sorozatokat, hogy nem kell ugrabugrálni a számítógép nyomkodásához, a feliratok rendezéséhez és így tovább. Egyszerűen kézben lehet tartani a médiát, ha úgy tetszik. Ráadásul akinek van kedve ilyenbe beruházni, rögtön láthatja hogy sokkal jobban megéri egy házimozi vásárlásánál, mert ezt idővel folyamatosan lehet cserélgetni és fejleszteni (például Blue-ray-kompatibilissé tenni, vagy mondjuk egy 5.1-es hangkártyát beleszerelni és így tovább).

És akkor nem beszéltem még olyan nyalánkságokról mint a netrádiók, amelyeknek igazán talán csak így jön elő az értelmük (mikor a konyhából irányítjuk a HTPC-t főzés közben), vagy a családi fotómutogatás, aminek talán ez a legkényelmesebb és legjobb eszköze. Tapasztalatból mondom.


Ennyit szerettem volna elsőre leírni. Remélem valakinek segít ez az írás eldönteni, hogy akar-e ilyet, és ha akar, akkor segít esetleg a kiválasztásban és megépítésben is. Ha bármi kérdés adódik, akkor természetesen igyekszem segíteni, megosztani a nagyjából másfél(?) évnyi használat tapasztalatait.

Jó szórakozást! ;]

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2022

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.