Viszlát, Pázmány!

Ma 15 000 forint bankkártyával, Neptunon keresztül történő kifizetésével, és szerdán néhány papír aláírásával befejeződik gyors pályafutásom pázmányos hallgatóként. Maradhattam volna persze passzívon, aztán egyszer majd kiraknak, de így éreztem korrektnek, jobb lezárni a dolgokat.

Lehetne nagy rizsát írni a dolog köré, de a magyarázat egyszerű: ebben az intézményben nappali képzést nem lehet főállású munka mellett elvégezni. Valahol ez persze érthető, ami miatt kicsit csalódott vagyok, hogy több fórumon is érdeklődtünk, és mindenhol azt jelezték anno vissza, hogy simán. Eközben a valóság az, hogy tömérdek kis-ZH, azoknak ha egy hányadát jól megírod, mehetsz ZH-zni, amiket ha jól meg írsz, mehetsz vizsgázni. Mindezt tízkor, tizenegykor, kilenckor és egyéb nem összeegyeztethető időkben (ha még reggel és délután lenne, akkor csak-csak), jelenléti ívekkel. Nem az egyetemet hibáztatom, ez badarság lenne, talán inkább csak csalódott vagyok, hogy kerek perec megmondták: nem szabadna dolgoznom, mert akinek MSc-je nincsen, az bizony jó ember nem lehet, és az iskola mindenek előtt.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a félév állami támogatás bukása, és a veszélye annak, hogy alá kell írnom a külföldre-nem-mehetek papírt ne törte volna le kicsit a lelkesedésemet, de azért nem adom fel. Most egy szemeszter szünet, utána pedig valahol levelezőn vagy távoktatáson folytatom a hitvallást.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2021

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.