Voltaképpen nincsen problémám a tetoválással, és semmiképpen nem nézek rossz szemmel arra, akinek van. Emellett értem a tetoválás mögött húzódó indokokat, és tisztában vagyok azzal is, miért akar valaki tetoválást csináltatni. A kész rajzot mint művészeti alkotást is elismerem, elég kemény meló lehet szépen megcsinálni egy komolyabb darabot, különösen, hogy nem sok hibalehetősége van a készítőnek.
A kis tetoválásokkal (egy felirat, egy pici jelkép stb.) szintén semmi bajom, ezekre még bizonyos esetekben azt is tudom mondani, hogy jól néznek ki.
A majdnem teljes (női) testet, vagy a (női) test nagy részét elfoglaló tetoválásokkal viszont azért nem vagyok kibékülve, mert szerintem alapjában véve egy nő bőre az egyik legszebb dolog a testén, amit kár elrejteni, netán elrondítani bármilyen rajzzal. Már csak azért is, mert a tetoválás egy gyakorlatilag visszafordíthatatlan dolog.
Szóval olyan ez nálam, mint a túlzott izom a csajoknál. Jó-jó, de nélküle jobb lenne.
Tetszett a bejegyzés?
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
Icarus
2013. április 01. — 03:08:56
Na ez twitteren nem derült ki teljesen – jó, hogy így kicsit kibővítetted :).