A 2008. augusztus havi bejegyzésekhez jó szórakozást kíván Marty McFly!


Itt a vége

Nos, augusztus harmincegyedike van, pont vasárnap. Holnap diákok ezreinek kezdődik meg az iskola, bár az nekem csak nyolcadikán, és gondolom én vagyok az egyetlen ember az országban, aki már várja.

Ahogy elnézegettem az Olaszországban és Szegeden készült képeket, kicsit elszontyolódtam, hogy véget ért a nyár. »Akkor« olyan rövid időnek tűnt, közben olyan hosszúnak a végefelé pedig rohamléptekkel, arcán kéjvigyorral közeledett az óriási baltát kezében tartó dátum: szeptember elseje. Vége a nyárnak. Nem arra gondolok, hogy a nyári szünetnek, hanem konkrétan a nyárnak. Hogy rövidnadrágban és pólóban beülünk egy sétálóutcai kávézó teraszára vagy csak egy padra olvasgatni és jegeskávét kortyolgatni, hogy elmegyek kirándulni, hogy csobbanok egyet, hogy biciklizek, hogy éjszaka sétálgatok az Andrássy úton, hogy mindezeket már hamarosan nem lehet csinálni, mert jön a rossz idő, jön a sötétben kelés, az utcán didergés villamosra várva, és egyszóval: jönnek a szomorkásabb idők. Persze nem feltétlen lesznek azok, de ilyenkor egy kicsit mindig.

Az időjárás szerencsére még pár napig, talán egy-két hétig nem fog rohamosan változni, így még egy kicsit élvezhetjük a nyarat, aztán jónéhány hónapon keresztül csak emlékezhetünk rá, hogy milyen is volt az.



Bableves Csárda

Már nagyon régóta szeretnék írni a Bableves Csárdáról, melyet még évekkel ezelőtt fedeztünk fel, mikor Salgótarjánba költöztünk, és az egyik nyári napon Hollókőre látogattunk.

Egy a húszas évek elején épült kis csárdáról van szó, mely a palóc konyhában erős, és mint a nevéből sejthető, az étlapon az egyik legfinomabb fogás a bableves. Maga a hely az Isten háta mögött jobbra található, gyakorlatilag egy út mellett, Alsótoldon, és ott még utcanév sincsen, csak annyi hogy Külterület HRSZ 7/8. A 21-es főúton Budapesttől érkezve, Hollókő felé kell lefordulni, és végigmenni a kacskaringós hegyi úton, amelynek egy éles balkanyarja mellett található a panzió és az étterem. Utóbbin látszik, hogy nem ma épült, de pozitív értelemben: régies berendezések, mindenütt népi motívumok, csipkés asztalterítők és hasonlók.

Bejutni elég nehéz, mi legtöbbször mikor megyünk, teltház van, olyan szinten, hogy a domboldali parkolóban legalább háromnál több autó áll. Nem véletlenül, ez a hely ugyanis nem a reklámban, nem a dizájnban és nem a modern dolgokban erős: klasszikus, és tényleg háziasan elkészített magyaros fogásokat kapunk.

Kedvenc fogásom a tárkonyos palócleves, valamint a Mátyás Király fatányéros, mely négy-öt féle húsból, és tepsiben sült burgonyából áll. Nemrégiben mikor ott ettünk, kétszemélyes bőségtálat ettünk, ami a szokásos natúrszelet, cordon bleu, rántott hús és gomba, valamint vegyes köret kombinációja. Lentebb két kép ezekről.

A kiszolgálásra nem lehet panasz, a pincér azonnal jön, udvarias, rögtön sorolja az aktuális ajánlatokat, és így tovább. Az egyetlen negatívum, hogy az étlapon mindig van két-három étel, amit egyszerűen nem tudnak elkészíteni, mert nincs, ám ezt nem jelölik sehol. Múltkor például a napi ajánlat nem volt kapható, amit a táblákra felírtak, legutoljára pedig kapásból két választásra is nemet mondott, ami adott esetben elég kellemetlen lehet.

Ettől függetlenül mindig jókat szoktunk enni, és bár az étlap rengeteg finomságot kínál, én valahogy sosem tudok elszakadni a megszokott választásomtól.


Tárkonyos palócleves

Kétszemélyes bőségtál


SZIN 2008 – 3. nap

Szegedi Ifjúsági Napok 2008 – 3. nap

Itt a SZIN-fesztivál harmadik napjának összefoglalóját olvashatod.

0. nap | 1. nap | 2. nap | 3. nap

A további SZIN 2008 képek erre.

Igazság szerint az utolsó napot nagyon vártuk, egyrészt a remek programok, másrészt amiatt, hogy reggelig tartó szórakozást, majd első vonattal való hazajövetelt terveztünk. Nagyjából jól is sikerült, találkoztunk sylverdevillel is, de sajnos voltak bakik – ezekről majd lentebb.

Godot Dumaszínház

Az est sztárvendégei Kovács András Péter és Kiss Ádám voltak, eddig úgy vettem észre ezen az előadáson volt a legnagyobb nézőközönség, bár a műsor nem volt száz százalékos, Kovács András Péter műsorának első negyedében konkrétan unatkoztunk, de aztán szerencsére nagyon durván beindult, és sírtunk a röhögéstől. Kiss Ádám pedig a szokásos fiatalos lendülettel ugrott neki, szerencsére mindketten új történeteket meséltek el, és viccesen meg is jegyezték, hogy ha valaki videózik-diktafonozik, akkor majd direkt a tévéből ismert sztorikat fogják csak mondani, és legalább meglesz rossz hangminőségben is.

Kaukázus

A Kaukázus a Godot-val volt egy időben, amit kicsit bántunk, de mivel mostanában két koncertjükön is, múltkor például a »ZP-ben«, ezért értelemszerűen a Dumaszínházat választottuk. Viszont sikerült az utolsó néhány számot elkapni, melyből kettő az új albumon lesz hallható, mely szintén letölthető lesz a zenekar oldaláról.


SZIN 2008 – 3.napMefi videója a Vimeón.

30Y

A 30Y zenekart még nem láttam élőben zenélni, és meg is beszéltük Levvel, hogy a színpadi imázs nem éppen a legmegfelelőbb, ám a zene és a buli annál inkább. Szerintem kicsit döcögősen indult, eleinte nem igazán láttam se elejét, se végét a dolognak, minden szám után eltűntek a színpadról, de aztán szerencsére olyan tizenöt-húsz perccel később megkezdődött a buli, a közönség tombolt, és az MTV Színpad stábja szokás szerint a lehető legprofibb teljesítményt nyújtotta technika terén, mind látvány, mind hangzás tekintetében. Mutattak ők is új számokat, melyeket a várhatóan októberben megjelenő lemezen hallhatnak majd a rajongók.

Péterfy Bori & Love Band

Na, és itt jött az a bizonyos baki, amirőt beszéltem. Ugyanis volt egy ilyen hely, hogy Red Lounge sátor, ahová csak 18 éven felüliek léphettek be, és a mi hatfős társaságunkból négyen a csak majdnem-tizennyolc kategóriában vannak. Eddig nem is lenne baj, mert elvileg a dohányáru-reklámok miatt nem lehet bemenni, de többen mondták, hogy ha van kísérő nagykorú, akkor nem szólnak. Szóltak. De még ez sem volt gond.

A gond ott kezdődött, hogy egy gyűszűnyi helyre betömörítettek egy olyan koncertet, amely iránt majdhogynem maximális érdeklődés volt, és félperces sorban állás után kiírták a kivetítőkre, hogy teltház. Erre többen egy finom, még többen (köztük mi is) egy határozott anyád felkiáltással, majd ennek körülbelül tizenkétszeri elismétlésével reagáltunk. De nagynehezen végre odakerültünk a sor elejére, és mit gondoltok be lehetett menni 18 alatt? Persze hogy nem.

És ami bosszantott, hogy a hely ráadásul szűk volt, nem szellőzött, nyomatták a füstöt, és még egy kivetítőt is képtelenek voltak elhelyezni, hogy aki a hátsó sorban szenved, az ugyan lásson már valamit kedvenc előadójából a színpadon. A hangosítás szerencsére rendben volt, de mivel csak ketten jutottunk be, és nem bírtuk az izzadság- és füstszaggal keveredett levegőjű diszkóhangulatot, kimentünk. Ami igazán bosszantott, hogy sem videózni, sem fényképezni nem lehetett. Amennyit láttunk, az nagyon jó volt, Péterfy Boriék a színpadon is kiválóan szórakoztatják a közönséget, és szintén hallhattunk egy új dalt, mely elvileg hamarosan ingyenesen letölthető lesz.

Sajnálom, és nem értem, hogy ezt a koncertet hogy rakhatták be ebbe a sátorba, mért nem egy rendes kültéri színpadot kapott. Egyrészt mert az érdeklődők durván 60%-a 18 év alatt volt, másrészt mert egy ilyen koncertet nem rakunk be egy nyári fesztiválon ilyen helyre. Gondolom valahol pénz cserélt gazdát.


Összességében én remekül éreztem magam. Szeged gyönyörű hely, a SZIN egy nagyjából jól megszervezett rendezvény, elérhő áron, és a néhány bakit leszámítva tényleg kiváló nyárbúcsúztató koncertsorozatról van szó. Viszont két negatívum, mely minket nem érintett, csak Lev barátunkat, és azokat, akik sátoroztak: rendkívül kevés vécé volt, és azok közül is nagyon sok lezárva. Szerintem mégegyszer ennyi ToiToi simán elfért volna. A másik pedig, hogy a lehető legrosszabb helyen jelölték ki a sátorozást. Az egyik rész az elektromos generátorok közelébe, éjjel-nappali búgást és berregést biztosítva, a másik pedig egy olyan sátor mögött, ahol szintén éjjel-nappal ment a zene. Ezeket, és a Red Lounge-os incidenst leszámítva tényleg semmi probléma nem volt. Talán annyi még, hogy szeptember elseje előtt egy nappal kicsit nehézkes kipihenni négy nap izgalmait.

A képeket és videókat igyekszem még ma megcsinálni.

Jövőre szeretnék eljutni a Szegedi Szabadtéri Játékokra is, de szinte biztos, hogy a SZIN-t nem fogjuk kihagyni 2009-ben.


SZIN 2008 – 2. nap

Szegedi Ifjúsági Napok 2008 – 2. nap

Itt a SZIN-fesztivál második napjának összefoglalóját olvashatod.

0. nap | 1. nap | 2. nap | 3. nap

A további SZIN 2008 képek erre.

Tegnap a városban sétálgattunk, fagyiztunk, sütit ettünk és hasonlónk, műsort csak kettőt néztünk meg.


Godot Dumaszínház

Szokásos ötórai kezdéssel, szokásos kezdés előtti ventilátortakarítás utáni porfelhővel és görnyedő háttal, ám most leleményesen újságpapíron foglaltunk helyet a Jate Klubsátorban, ahol Badár Sándor és Kőhalmi Zoltán szórakoztattak minket. Badárt még nem láttam élőben, így az ő történeteit most hallottam először, de Kőhalmi Zoltán (aki személy szerint a kedvencem) ugyanazt a történetet mesélte, amit nemrég »Salgótarjánban« illetve a Showder Klubban, ettől függetlenül ugyanúgy jól szórakoztam.

Depresszió

A Depresszió zenekar koncertjén utoljára évekkel ezelőtt, a Zöld Pardonban voltam, és már akkor is megtetszett az a természetesség, amivel a színpadon rohangálnak. Gyakorlatilag nem érzed azt, hogy mőst ők A Zenekar, akik a színpadon vannak, nem köpködnek, nem lekezelőek, ugyanúgy mosolyognak mindenkire most, mint pályafutásuk kezdetén, mikor még kevésbé voltak ismertek. Persze nem az a hétköznapos, hogy egy zenekar köpköd a közönségére, de elég sok bandánál érezni egy kicsit azt a bizonyos gőgöt.

A koncert remek volt, bár előttünk néhány tizenkét-tizenhárom éves, sörtől lerészegedett és ráadásul csúnya fiatal rázta a fejét, ami nem is lenne gond, de egyrészt mért kell ilyen fiatalon berúgni, másrészt egy hajmosás belefért volna koncert előtt.

Hallhattunk két számot a decemberben megjelenő új albumról, ami nekem azért jött be, mert kicsit a régebbi (első) albumok hangulatát idézi, mégis próbál újat mutatni.


SZIN 2008 – 2. nap Mefi videója a Vimeón.


Ma pedig utolsó nap, ami hatalmasnak ígérkezik.