Van itt egy hely, ahová járni szoktam, ha valamit berhelni kell a kerékpáromon. Tény, hogy nem vagyok egy nagy szerelő ember, egy FireWire kártyát még bekötöttem, sőt, anno a pedálomat is lecseréltem, de ha már ülést kell cserélni, szarvat és sárvédőt kell fölszerelni, akkor megéri a négyszáz forintnyi munkadíj, semhogy elrontok valamit.
Tekintsünk el attól, hogy a szaküzlet munkatársa bunkón végigmért engem, majd a kerékpárom, fölhúzta szemöldökét, és megkérdezte, hogy háttehonnan vagy valósi?
, mert ez eddig oké. Az viszont, hogy morog, mikor megkérem, hogy ugyan szerelje már föl amit vásárolok, akkor már nyikorog a bicska a zsebemben. Jó, nem törődök vele, szép az idő, mehetek tekerni, s ez jó. Hozza vissza a cangát, sárvédő az ülésen – nem szerelte föl, ami ugye nem gond, mert egy sárvédőt föl tudok szerelni, csak ugye necces cipelni. Még ezt is lenyeltem. Mikor észrevettem, hogy kisebb a sárvédő, mint a váz, így a hozzá adott csavar nem éri át, na akkor gorombultam be. Tudom, én vagyok a hülye, hogy nem néztem meg, de mért nem közli velem, hogy te hülye, hát ez kicsi lesz
? Kértem egy nagyobb csavart, eredménytelenül persze, mert nincs. Még szerencse, hogy Tigi barátomnál találtunk egy jó hosszú példányt.
Ezentúl inkább utazok 10-15 kilométert, hogy egy jobb üzletbe járjak.
