Ma pedig ellátogatok a Közlekedésfelügyelet intézményébe (ami röpke félórás gyaloglás lesz), befizetek háromezer birodalmi egységet, és kapok egy időpontot, amikor végre valahára KRESZ-vizsgázhatok. Eztán meglátogatom Salgótarján egyetlen normális helyét: a könyvtárat.
A helyi könyvtár tényleg jó (csak mindig elfelejtem, hogy hétfőn zárva van), kényelmes nagy fotelok, friss újságok, csönd, és egy óriási üvegtető, amin a szó szoros értelmében beömlik a fény.
Van egy olyan érzésem, hogy zárásig ott leszek…


A KRESZ-hez meg sok szerencsét.