Nemrég elkészült az első két bejgli (nekünk minden évben szétesik, a rengeteg töltelék és cukor végett; emiatt egyébként csak anyu szomorkodik, engem nem zavar, bár ahogy látom se), és amint megéreztem az illatát, megszállt egy kis karácsonyi hangulat. Nem sok, de megadta az alaphangot.
És komolyan: ha még egyszer meglátom leírva azt, hogy yó vagy hogy beigli, akkor falnak megyek.
jaja finom is az en mar ettem is belole, te? :]