Jogosítvány

Elég elgondolkodtató országunk helyzete. Többek között olyan tekintetben, hogy milyen emberek jutnak josítványhoz manapság.

Hogy miért is? Ugyanis a szüleim, és a kutyánk ma kis híján “ottmaradtak” egy autóbalesetben. Helyzet egyszerű, kétsávos út, előzés engedett. Apum előzött, és az előtte álló autó, minden előzetes bejelentés (pl.: index vagy duda) fogta magát, és kivágódott a szembe sávba, ahol apumék is voltak. Annak köszönhető, hogy megúszták, hogy apumnak hihetetlen gyors reflexei vannak, így az autót egy határozott mozdulattal az árokba irányította – éppségben -. Persze rögtön kiszállt, – és mivel meghúzta a kocsinkat a másik autó – ezért muszály volt annak is megálni. Persze, állította, hogy nem ő a hibás, mivel olyan gyorsan történt stb. Közben a kutya ott örjöngött a hátsóülésen, anyum ölében. Apum közölte, hogy nem balhézik, hanem rendőrt hív. Rendőr jött, közölte, hogy irány az örs, és szondázás. Na itt volt a baki, mivel apum tegnap sörözött, és mivel alig telt el 14 óra, ezt a szonda kimutatja. A rendőrök persze mondták rögtön, hogy egyértelmű, hogy a másik a hibás, és az is, hogy nem ma fogyasztott alkoholt, így elvileg nem vonható felelőségre. Elvileg. De a jelenlegi jogszabályok szerint, szabálysértést követett el, és a mi biztosítónkat terhelik annak az idiótának a kárával is. Na erre nagyon berágtam. Felháborító, hogy kis híján életüket vesztik egy baleset során, aztán lazán közlik, hogy bocsi, de minek ittál tegnap sört. Az idióta majom (aki nem több szerintem mint 20 éves) persze most örül, és állítom, hogy dicsekszik, hogy “wow, meghúztam egy kocsit, és még ők fizetik a káromat…“- Üzenem neki, hogy nem szeretnék vele találkozni, mivel azon nyomban a torkának ugrom. Tetves idióta, hogy kaphat egyáltalán jogosítványt.

Furcsa dolog, hogy tegnap azt hittem, hogy annál roszabb dolog nem érhet, minthogy valaki leszólja az oldalam kinézetét, ma meg majdnem elveszítettem mindenemet. Mivel átéltem egy tragédiát már, teljesen máshogy látom a világot, mint egy éve. Hülye vagyok, hogy tegnap felhúztam magam. Örülni kell mindennek, mindenkinek, és soha nem szabad bánkódni apró dolgokon.

»

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.