Mostanra már annyira nincs nagy szenzáció-értéke a dolognak (már amennyire egy halálhír szenzációnak számít, bár sajnos nagyon is), de azért hátha valaki lemaradt róla:
Az ötvenéves énekest szívleállással szállították kórházba, az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. Csak a pénteki boncolás után lehet megmondani, mi okozta pontosan Michael Jackson halálát.
Meg hát egy ilyen hír mellett nem is igazán lehet elmenni. Jackson megosztotta az embereket, az egyszer szent, mint ahogy az is, hogy kevés olyan ember van, aki ne ismerné a nevét.
Lehet sok mindent mondani róla: máig nem bizonyított, hogy szerette-e az időt kisgyerekekkel egy ágyban tölteni; bizonyára élete egyik legnagyobb ballépése volt, amikor megoperáltatta magát; mint a hozzá hasonló hírességek nagy része, nem vetette meg sem az alkoholt, sem a kábítószereket; néha nem tudta hol áll az orra és így tovább.
Egy viszont megcáfolhatatlan: Michael Jackson névnek számít a popzene világában. Ezzel, vagy a King of Pop
kifejezéssel talán sokan nem értenek egyet, sőt, biztosra veszem hogy sokan valószínűleg fittyet hánynak a zenei munkásságára, de az egyszer biztos, hogy letett az asztalra ezt-azt, amit mai napig nem sikerült lesöpörni onnan. Azt hiszem, Steven Spielberg reagált legjobban, dióhéjban a hírre: Ahogy nem lesz több Fred Astaire és Elvis Presley, vagy Chuck Berry, nem lesz soha többé Michael Jacksonhoz hasonló. Tehetsége, vonzereje, rejtélyessége legendává teszi őt.
. És ennyi, többet nem is kell elmondani. Aki gyászolja gyászolja, aki nem, az pedig nem.
És akkor még egyszer utoljára szóljon a Billie Jean, Jackson fénykorából, a nyolcvanas évek hangulatát idézve:
Ez már a nagy 25 éves jubileumi elõadás.”
amúgy tényleg tudott valamit, de ez nem változtat azon, hogy egy mocskos kis pedofil volt. nem kár érte.