Nemrég az összes üveg kupakját átalakították: néhány milliméterrel alacsonyabb és más rajta a barázda. Ennek köszönhetően számomra például kényelmetlenebb kinyitni és visszazárni, valamint szerintem hülyén is néz ki, bár ezt letojnám.
Aztán egy rakatnyi üveg és üdítő üvege másfél-két centiméterrel lett magasabb, indokolatlanul, ami azért gáz, mert nálunk otthon a kocsmában például fixen úgy lettek megcsinálva a polcok, hogy a rekeszek és az üvegek beférjenek, most viszont egy tucatnyi üveg néhány milliméter híján nem megy be a polcra.
Aztán ott van a Szentkirályi ásványvíz. Most komolyan: mi van egy ásványvízben? Víz meg ásvány, opcionális buborékok. Ergo az ember nem fog válogatni, illetve szerintem hülyeség válogatni, hogy most melyik víz a finomabb. Kiválasztáskor tehát az ár és a dizájn dominál majd. A Szentkierályi eddig jó áron volt, és az üvege pont alkalmas: masszív, a felső részénél a nyak kicsit szűkebb, pont meg tudod fogni, így ha másfél liter van nálad, könnyen tudsz belőle inni.
Na, hát most drágább lett és cserébe egy sokkal vékonyabb, teljesen egyenes műanyagba öntötték, amit ha olyan gyengéden érintesz meg mint a babád mellét, akkor is összenyomsz, és még kényelmesen sem tudod átfogni.
Hát mi folyik a műanyaggyárakban?!
Az meg, hogy nem számít az ásványvíznél az íz, szerintem nagyon nem így van. Ésszerű keretek között mozogva sokkal jobban befolyásol engem, mint az ártényező, vagy a dizájn… Élettani szempontok dettó. Itt most nem arra kell gondolni, hogy kiszámolom mennyi ásványi anyagra van szükségem ebből meg abból, ez pedig mennyiben találkozik az adott termékkel: sokkal inkább arról, hogy pl.: a Szentkirályitól fosok, ergo azt nem veszek… :)