Apple iPad mini

Elsőre különösebben nem hatott meg az iPad Mini, de anno smv Samsung Galaxy Tab kütyüjét nyomkodva megtetszett, hogy sokkal kisebb, hordozhatóbb, kényelmesebb tartani, és bizonyos körülmények között akár tömegközlekedésnél, várakozásnál is jó lehet. Imádtam az »iPad 2-t« is, kifejezetten utazásnál jött nagyon jól, amikor jól jön, ha nem kell sokat cipelni (szinte mindig csak az iPaddel utazom), viszont az egyetlen kontra, amit fel tudtam volna hozni ellene, az a kicsit körülményes hordozhatósága. Nem igazán vagyok táskás alak, maximum egy pici táska van nálam a fényképezőnek, abba pedig egyáltalán nem fért bele.

A csere nem lett volna különösebben indokolt, viszont szinte minimális ráfizetéssel sikerült megoldani, az iPad mini pedig pontosan azt tudja, amit tud az iPad 2, így végső soron szerváltam egyévnyi garanciát. Sokkal kényelmesebb, nagyon jó vele gépelni, mert a gombok nagyok, de két kézzel mégis könnyek átérni a kijelzőt. Amikor a táskámban van, félpercenként fogdosom, hogy ott van-e még. Sokan panaszkodtak, hogy gagyi a felbontása, nekem nincsen semmi bajom az 1024×768 pixellel, inkább a színek és a fényerő számítanak. Ha nem cseréltem volna, nem hiszem, hogy megveszem, mert a kategóriájában kicsit magasabban van árazva, különösen a 3G-s modell, pedig itt kifejezetten jól jöhet, ha van benne mobilnet, hiszen sokkal hordozhatóbb.

A Lightning csatlakozó amúgy mókás cucc, de egyrészt lehetne miniUSB, másrészt az nem túl jó, hogy utazásnál már két töltőt is vinni kell. Persze nem nagy macera, de pontosan eggyel több dolog, amit el lehet hagyni, az meg annyira nem mókás.

Szóval ezek.