Cafe Factory

Ma össznépi GDF-es italozást tartottunk, ahol többek között EmceeMike is részt vett, aki szerzett egy új barátot, és most nem magamra gondolok. :] (Figyeld, szmájli.)

Igazából a Crazy Caféba mentünk volna karaokés bulit tartani, de mivel ott teltház volt (annak ellenére, hogy előtte direkt odatelefonáltam, kell-e asztalt foglalni, és azt mondták nem) ezért odébb sétáltunk néhány métert, és beültünk Cafe Factoryba. Tömören és röviden: az italok jók, és a belvárosi szórakozóhelyekhez viszonyítva átlagos áron, néhány ital pedig kifejezetten olcsón kapható (ámbár a Virgin Mojito kicsit túl vizes volt, ami nem szép dolog, ellenben a többiektől nem érkezett panasz a Sex on the Beach koktélra). Ráadásul sok kanapé van, hangulatos lámpákkal, mintha egy nappaliban ülnél, és a kanapés helyek nálam mindig pluszpontot kapnak. Tudom-tudom.

Viszont ami gáz, az a kiszolgálás. Belépéskor az udvarias köszönésre annyi volt a válasz, hogy oda a kanapéhoz üljetek le, egy üres tálcával való széles karlendítés után, amit én már gyanúsnak tartottam kicsit, de aztán jött a másik pincércsaj, gondoltam ő lesz a mi esetünk. Hát nem lett. Végig fapofával vette fel a rendelést. De komolyan, figyeltem az arcát, egy árva mosoly nem volt, pedig kedvesek voltunk, mosolyogtunk, udvariasak voltunk meg ami kell. Aztán néha odajött, szó nélkül lekúrt egy tiszta hamutartót, és elvitte a másikat, egyszer sem kérdezve, hogy kérünk-e valamit (úgy kellette odaszólni), vagy ne adj’ Isten, hogy ugyan jól érezzük-e magunkat. Cserébe viszont közben jött egy siket aki árulta a plüssállatait ötszáz, majd egy dekoratív hölgyemény, aki rózsákkal bizniszelt hetesszázötven forint értékben. A végén mosolyogva elkértem a számlát, amire egy menetközben odahányt hozomvárjá’ volt a válasz. Ezeket még csak-csak lenyelné az ember, de akkor jött a számla, aminek nem is a végösszegével, hanem az alatta látható sorral volt a baj:

Igen, 10% borravaló. Namost, ha ez nem lett volna, biztos nem adok borravalót. Mert ilyen kiszolgálásért nem érdemlik meg. Félreértés ne essék, nem járok el mindennap bárokba és cafékba, de ha a kiszolgálás jó, én borsos borravalót hagyok, amennyit a költőpénzem megenged. És ezután kicsit úgy éreztem, hogy mindegy hogy viselkedünk, úgyis lesz borravaló. És ezt például sehol nem tüntették fel az ital- és étlapon, semelyiken az öt közül.

Kövezzen meg bárki, de én úgy vagyok vele, hogy ha elmegyek szórakozni, akkor elvárom, hogy a pincérek legalább mosolyogjanak és legyenek kedvesek. Mert erről szól a vendéglátó-szakma. Ha ez nem megy, menjen a Teszkóba árufeltöltőnek. Ha pedig még kedves, udvarias is vagyok, akkor kifejezetten bánt, ha bunkón viselkedik velem szemben. Legyen szó egy sarki kávézóról, vagy egy patinás belvárosi sörözőről.

Picit csalódtam, mert egyébként kiváló hely lenne, és biztos vagyok benne, hogy máskor is fogunk menni, de ez ettől függetlenül nem volt extrajó élmény. Kíváncsi vagyok, legközelebb milyen lesz.

{{3csillag|}}