Sokféle szóval lehetne jellemezni, hogy milyen érzés megtenni egy nagyjából tízperces sétát teljesen egyedül, egy közvilágítással nem rendelkező utcában, ahol csak a házakból és a távoli csillagokból enyhén pislákoló fény világítja az ember előtt az utat. Én mondjuk a hátborzongatót választanám, ha valaki kérdezne. De annyira nem féltem, mert előtte egy csaj ment előttem, aki hangosan üvöltette 32 kbps minőségben Gáspár Lacitól azt a számot, hogy járok rám szabott utadon
. Legalább volt benne egy kis irónia
Arról szeretnék most viszont írni, hogy egyszer jó volna elmenni Miamibe. Régóta tervezem, sokszor is írtam róla, és azt hiszem ez mindvégig egy olyan álom lesz, amit nem fogok megutálni. Még akkor sem, ha valahogy az élet úgy hozza, hogy kijutok, aztán megkésel egy kubai drogdíler. De szomorú lennék, ha úgy kéne meghalnom, hogy nem sétáltam egyet Miamiban, hawaii-mintás ingben, koktéllal a kezemben a tengerparton.
Aztán még szeretnék zenélni is. Igazából mindig irigykedtem kicsit azokra, akik kiskoruktól kezdve zenéltek. Nekem anno sajnos nem adatott meg, szüleim sem erőltették annyira, most pedig már idősebb vagyok, és nem tudom merjem-e elkezdeni. Avagy ez ebben a formában hülyeség, mert mindig megremegek kicsit, ha elhaladok egy dobfelszereléseket árusító üzlet előtt, hogy most bemegyek, és ha egy hétig nem eszem, akkor is veszek egy dobszerkót, de aztán valahogy mégsem. És úgy vagyok vele, mint anno a fényképezővel is voltam: ha már veszek, akkor inkább jobb minőség legyen, mint valami kezdő gagyi (bár szétpüfölni talán az utóbbi tűnik jobb választásnak). Két számot el tudok dobolni szépen, úgyhogy talán nem vagyok elveszett.
Ez a két gondolat jutott eszembe hátborzongató sétám során, ami egyébként egy osztálytalálkozó, egy kellemes csalódás befejezése volt.
Andrei
2008. október 25. — 00:08:06
Zenélj és utazz. 🙂 Kedves poszt.
dasler
2008. október 25. — 00:14:37
Édesapám most (54 évesen) tanul basszusgitározni. 🙂 Szal szerintem nem vagy elkésve semmivel. Egyébként meg kéne egy jó dobos az együttesünkbe! ;))
Levee
2008. október 25. — 00:44:13
Mire vársz, Mefi? 😀
Mefi
2008. október 25. — 00:46:10
[re=54553]Andrei[/re]: köszi. 🙂
[re=54554]dasler[/re], [re=54555]Levee[/re]: most konkrétan hetvenezer forint fizikai hiánya tart vissza csak. 😀
speed
2008. október 25. — 08:32:46
Hetven ropiért eszel egy hétig? =P
Vale
2008. október 25. — 10:33:33
ha már Miami, akkor a nyolcvanas évek Miamija, a rózsaszín neonfények és a trapézgatyás GTA-főhősök városa. az lenne csak szép.
a zenével pont így vagyok, csak én nem tudom, milyen hangszer. előnyöd van =)
Jhonny
2008. október 25. — 11:04:13
Én kisebb koromban tamburáztam, most szívesen gitároznék, vagy inkább zongora, de ugyanez, mint nálad. 🙂
taltos
2008. október 25. — 11:22:12
Miami engem nem nagyon mozgat, de hogy kedveskedjek / fájdítsam a szívedet, nekem mindig ez jut eszembe ha meghallom. 🙂
A zenéléssel egyébként szerintem szinte mindenki így van. Én kb. 20 000 -ért vettem egy klasszikus, akusztikus gitárt. Nagyon szórakotató, pedig én sem vagyok gyerek már (és játszani sem tudok rajta. Sa hangom, se hallásom nincs hozzá, de magamat elszórakoztatom, az ujjaimat meg szétvágatom 😀 ).
gergo
2008. október 25. — 11:30:00
Minden negatív felhang nélkül mondom, hogy nem értem a zenéléssel kapcsolatos nyafit. Épp te vagy az, akinek a legnagyobb az esélye, hogy a közeljövőben vehet egy dobszerkót, mert tud rá pénzt félretenni. Eddig gyakorlatilag mindent megvettél-megkaptál, ami itt előkerült.
Mefi
2008. október 25. — 11:49:39
[re=54557]speed[/re]: átvitt értelemben gondoltam. 🙂
[re=54558]Vale[/re]: <3 csak az a baj, hogy arra nincs esély. 🙁
[re=54559]Jhonny[/re]: zongorázni is szívesen megtanulnék, ráadásul arra azt mondják hogy belépő hangszer.
[re=54560]taltos[/re]: gitározni anno mindenképpen meg akartam tanulni, aztán rájöttem, hogy nem azén műfajom. 🙂
[re=54561]gergo[/re]: a minden alatt mit is értesz pontosan? 🙂 Egy számítógépet vagy egy fényképezőt, amit javarészt saját erőmből teremtettem elő? Ráadásul egy számítógép 2008-ban szerintem elengedhetetlen, a fényképezőgépet pedig nem játéknak vettem, hanem értelemszerűen profitálni is szeretnék belőle. Van különbség szerintem egy csak szórakozási célra használt és egy tanulási vagy munkaeszköz között. Egyikre inkább félre tudsz tenni pénzt, mint a másikra.
Marcell
2008. október 25. — 12:21:32
Szerinted minden átlagos főiskolás gólya rendelkezik saját lakással, laptoppal? És megteheti, hogy vesz egy több 100 ezres fényképezőgépet, úgy hogy majd _esetleg_ visszajön az a pénz (még ha diákhitelből, na de akkor is)? Mert ugye attól, h veszel egy fényképezőgépet, még nem leszel profi, akit naponta hívnak dolgozni vele…
Mefi
2008. október 25. — 12:31:17
[re=54565]Marcell[/re]: nem rendelkezem saját lakással, de hidd el, hogy nagyon sokan laknak rajtam kívül albérletben. És ha csak _esetleg_ jönne vissza az ára, biztos lehetsz benne, hogy nem vettem volna meg. Sosem értettem mért ilyen dolgok alapján kell megítélni az anyagi jólétet. Ha persze saját autóval rohangálnék, és félévente cserélnék számítógépet (vagy bővíteném), és a saját kis lakásomban éldegélnék, megérteném, de így tényleg nem.
danneee
2008. október 25. — 12:37:59
Szia, én dobolgatok 2-3 éve ,úgyhogy megpróbálnék néhány okosat mondani a dologgal kapcsolatban. Az “engem nem küldtek zeneoviba háromévesen” mentalítás hülyeség, felejtsd el. Elég ha van ritmusérzéked, megvan a két kezed, és elbírod a dobverőket. Kezdetben érdemes valami használt cuccot szétverni (szerintem), aztán beruházni egy márkás felszerelésre. Amit megspórolsz azt ráköltheted metronómra, gumilapra, dobverőre, és főleg egy tanárra.
gergo
2008. október 25. — 12:41:08
[re=54563]Mefi[/re]:
Tényleg nem támadási céllal mondtam. De hát tudom, miről beszélsz, a számítógépem és a fényképezőgépem évek óta munkaeszközként használom. Ám ha prioritást kéne jelölnöm a fotózás mint munka, és a zenélés, mint alkotó tevékenység között, akkor egyértelműen a zenélést tartom fontosabbnak. Szerintem szerencsés ember az, akinek ezeket a prioritásokat nem kell jelölgetnie.
Mefi
2008. október 25. — 12:51:55
[re=54568]danneee[/re]: ezeket én is így gondolom nagyjából. 🙂 Egyébként tudom, hogy attól még megtanulható, hogy nem tanultam kisebb koromban, csak jobb lett volna szerintem, ha mondjuk hét-nyolcéves koromtól kezdve folyamatosan tanulom.
[re=54569]gergo[/re]: én pedig úgy vagyok vele, hogy inkább a fotózást jelölöm magasabb prioritással, mert annak a munkájából be tudok szerezni egy dobfelszerelést, ami sajnos egy olyan luxus, amit nem vehetnek meg nekem a szüleim.
Egyébként aki abban a tévhitben él, hogy olyan jól megy: az első számítógépemet (ami új volt) három éve kaptam, egy százharmincezer forintos laptop volt, azelőtt egy 333 MHz-es 30 GB-os merevlemezzel és 256 MB memóriával rendelkező gépet használtam, amit megörököltem. Úgy érzem, hogy emiatt nem kell szégyenkeznem, pláne, hogy mások félévente-évente vesznek új alkatrészt, vagy komplett számítógépet. Továbbá míg az átlagos húszéves egy hatalmas összejövetellel, majd maratoni ivászattal (illetve egyéb pénzköltő tevékenységgel) tölti huszadik születésnapját, addig én családommal és szűk baráti körrel egy torta társaságában tettem, és minden erre szánt pénzt inkább a fényképezőgépre tettem félre. Pedig azt mondják, hogy csak egyszer húszéves az ember. (Nem sajnáltatom magam, tudom, hogy van akinek nálam sokkal rosszabb helyzete van, csak jelzem, hogy nem minden arany ami fénylik.)
Vale
2008. október 25. — 12:54:27
[re=54563]Mefi[/re]: igaza van, tényleg sikerült előbb-utóbb mindent megvenned, amit szerettél volna. nem tudom, hogy te miből gazdálkodsz, mennyire támogatnak szüleid és mennyit melózol, de nekem a jelenlegi anyagi helyzetemben az is nagy dolog, hogy a domainem és a tárhelyem ki tudom fizetni az elkövetkező évre. lesz ez másképp is, nyilván.
és az, hogy meg tudod venni, nem azt jelenti, hogy most elkényeztetett újgazdag ficsúr vagy, hanem hogy jól csinálod a dolgokat. bár menne így nekem is.
Mefi
2008. október 25. — 13:02:52
[re=54571]Vale[/re]: legnagyobbrészt a szüleim támogatnak, ezt sosem titkoltam (sőt, büszke voltam-vagyok rá), csak néha nem értem, hogy mért gondolják sokan úgy, hogy emiatt nekem kéne rosszul éreznem magam. És a szülői támogatáson túl persze sok olyan másnak ajándékozós ünnepnap lett kihagyva, ami másnak mindig hoz egy új számítógépet, egy új monitort vagy akármit. Én effektíve ajándékot utoljára három éve kaptam. Persze nem panaszkodom, tényleg nem akarom hogy így tűnjön, mert én is elégedett vagyok. De vannak olyan dolgok, amikre egyszerűen nincs keret. Máshol ez egy drága fényképezőgép, itt ez jelenleg egy dobfelszerelés. (Tudom, megint máshol a kenyér az.)
Marcell
2008. október 25. — 17:29:55
[re=54567]Mefi[/re]: direkt nem azt írtam, hogy lakásod van, hanem csak hogy rendelkezel felette. Egy átlag kolis tudja mi a különbség egy negyed szoba és egy olyan lakás között, ahol azt csinálsz amit akarsz. Az sem mindegy, hogy az albérletben teljesen egyedül laksz, vagy 2 másik (akár teljesen más életritmusú) emberrel…
Szóval azért ez nem az átlag. Saját baráti körömben ~ 10%, pedig sznob környékről jártatom a szám.
Amúgy hogy lehetsz ennyire biztos benne, hogy a fényképezőgéped ára vissza fog jönni? Semmi referenciád nincs mint fotós, ki fog így alkalmazni? Pontosan annyira telített a piac, mint php script kiddie-ből, minden 3. ismerősöm fotózik (és minden 5. kínai ugye, tehát sok lehet a kínai fotós is :] ).
[re=54570]Mefi[/re]: [q]az átlagos húszéves egy hatalmas összejövetellel, majd maratoni ivászattal (illetve egyéb pénzköltő tevékenységgel) tölti huszadik születésnapját[/q] – az én 20 éves szülinapi bulim (48 fő) kb 5000 Ft-ba került! 😀
Living Room-ban volt külön termünk, én biztosítottam a “tömeget” akik átlagosan fogyasztanak, ők pedig adták a többit mellé, miközben mások is szépen megfértek még a szórakozóhelyen (fontos, hiszen jól lehetett ismerkedni társaságon kívül is). Semmit nem fizettem, aznap mindenki itatott. VIP karszalagot is kaptunk, ami azóta is megvan (Zoli le is fotózta: http://hallgass.hu/vip.jpg ) és persze hatalmas élmény volt az egész, ki ne szeretne ilyet…?
Mindez 0 forintomba került, utána vittünk egy üveg rövidet köszönetként a DJ-nek, aki segített megszervezni. Ezt (a dicsekvésen kívül :D) főleg azért írtam le, mert mástól is hallottam, hogy ezek a bulik milyen sokba kerülnek, és ezért nem szerveznek, pedig ez nem igaz. Nagyon sok szórakozóhelyen olvasni, hogy szeretnek ilyen “bulikat” hostolni.. :] tök ingyen!
Jhonny
2008. október 25. — 18:47:55
[re=54577]Marcell[/re]: Ez csak egy példa volt a sok közül, nem kell itt leragadni. A lényeg, hogy kurva könnyen el lehet szórni a pénzt, tényleg, ez a legegyszerűbb. Ha meg valamit igazán akarsz, egyáltalán nem kell tehetősnek lenni hozzá, csak meg kell tudni állni, hogy ne költs és egy idő után csak meglesz, ez a legnehezebb része. Sok mindenről le kell mondanod hozzá, de ki mondta, hogy egyszerű? Valamit valamiért.
gergo
2008. október 25. — 19:56:26
“Ha meg valamit igazán akarsz, egyáltalán nem kell tehetősnek lenni hozzá, csak meg kell tudni állni, hogy ne költs és egy idő után csak meglesz, ez a legnehezebb része. Sok mindenről le kell mondanod hozzá, de ki mondta, hogy egyszerű? Valamit valamiért.”
Elnézést, de ez tévedés. Van, akinek nem folyik csak úgy a pénztárcájába a pénz. Sőt! Nagyon nagy tévedés.
Persze én továbbra is tartom, hogy nem akartam személyeskedésig elvinni a témát.
Harag Atya
2008. október 25. — 20:42:25
Hm… Csepelre jártam ki este 8 után a Depi dobosához, és visszafele jövet utánam hunytak ki a fények… mit ne mondjak, nem épp a legbiztonságosabb környék.
Ami neked fényképezőgép, másnak jogsi, nekem dobcucc, és jól is van ez így, és már 5-6 éve csokinál nagyobb ajándékot nem tojt a Télapó. Teljesen önellátó lettem, hála az égnek, megkapom havonta a pénzem, és jó munkát végzek, illetve végezhetem a saját fejlesztéseket párhuzamosan. Diploma nélkül.
Mindenkinek van egy sorrend, hogy miként költi el a pénzét, és ez így van jól. Neked a fényképezés a szenvedélyed, nekem a zene. Mindenki spórol ezekre a drága holmikra, csak te azért sajnálnál egy dobcuccnyi pénzt tudás nélkül elkölteni, én meg a fényképezőgépnek nem látnám értelmét.
Egyébként vigyázz, mert egy jobb cucc igencsak sokba kerülhet (300.000 Ft, de semmi extra tam, tányér).
Mefi
2008. október 25. — 21:20:58
[re=54576]Marcell[/re]: anyummal lakom albérletben, nem teljesen egyedül, az sem feltétlen a legjobb dolog, de nem panaszkodom. Egy évig bentlakásos iskolába jártam, szóval tisztában vagyok a kolesz szépségeivel is. 🙂
Nem tudom a te ismerőseid milyen szinten és milyen területen űzik a fényképezést, nekem szerencsére volt-van elég kapcsolatom ahhoz, hogy összejöjjenek szezonális, de jól fizető állások. Fotós referenciának ott a flickr, ami szerintem tökéletes erre a célra.
Egyébként szülinapnál nem úgy játszik, hogy a szülinapos hívja meg vendégeit? :]
[re=54579]gergo[/re]: nincs is itt személyeskedés, csak a tisztánlátás érdekében írtam ezeket le. 🙂
[re=54580]Harag Atya[/re]: annyira nagyot nem akarok, olyan maximum 80-100 000 forintig gondolkodom, de eleinte szerintem egy BasiX tökéletesen megfelel a maga ötvenezrével.
netman
2008. október 25. — 23:51:39
Tetszett a poszt, és kívánom, hogy minél hamarább sikerüljön beszerezni azt a dobcumót. Nameg persze eljutni Miamibe. Ahova egyébként én is egyszer szeretnék. A feeling végett. 🙂
(Az anyagi helyzetet taglaló dolgokra most nem reagálnék. 🙂 )
Shamalt
2008. október 26. — 00:58:11
Sztem a zongora nem belepo hangszer, nemtom igy husziksz evesen mennyire egyszeruen tudnad megtanulni fuggetleniteni a kezeidet egymastol. 6evesen persze egyszeru volt, meg kell probalni. Gitar akkor mar konnyebb sztem, nekem legalabbis eleg siman ment a tanulas.
Mefi
2008. október 26. — 01:04:45
[re=54585]netman[/re]: köszi. 🙂
[re=54586]Shamalt[/re]: nekem az egyszerűbb gitárnóták nehezebben mentek, mint az egyszerűbb zongoradallamok. Nem tudom, ezeket ki kell próbálni mind, aztán eldől. 🙂
dasler
2008. október 26. — 02:23:31
Minden hangszerhez idő kell. Csak akkor fog menni, ha van időd a gyakorlásra, és persze csinálod is.
Mefi
2008. október 26. — 11:31:16
[re=54588]dasler[/re]: így van. Ezért könnyebb szerintem annak, aki már egészen fiatalon elkezdi. 🙂
Marcell
2008. október 26. — 13:32:55
[re=54583]Mefi[/re]: Nálunk az a szokás, hogy az ünnepeltet itatja mindenki, aztán persze lehet sejteni ennek mi az eredménye… szép fotók. 😀
Mefi
2008. október 26. — 14:15:50
[re=54591]Marcell[/re]: 😀