Egymás után két egós poszt, jaj

Találkoztam ma először személyesen mániákussal, aki élőben is olyan jó arc, mint a zinternetten, és mivel elviselt majdnem három órán keresztül, ezért arra merek következtetni, hogy lávoljuk egymást. Sőt, megtoltunk egy szerencsétlenül járt Golfost is. Holnap pedig mindenki szurkoljon neki, mert retorikaversenyre megy, amit értelemszerűen meg fog nyerni, de attól még.

Valamint megvolt a TDK is, amit én sikerként könyveltem el. Nem jutottam tovább, ami valójában akármilyen furcsa, de nem bánt. Egyrészt, mert ez a felkészülés is rengeteg időt, utánajárást és belefektetett energiát igényelt, az országos versenyen való részvétel pedig ennek a többszörösét követeli. Nem panaszkodom persze, egy jó élmény volt, új dolgokat tanultam, új embereket ismertem meg, de ennyi egyelőre elég is volt. Másrészt a téma amit választottam (Orvosi szoftverek volt az előadás címe) nem volt rossz, de a négy díjazott anyag szerintem ennél sokkal jobb volt, valamint a választott témák sokkal nagyobb figyelmet igényelnek, így nincsen bennem a korábban egynéhány versenyen tapasztalt érzés, hogy x vagy y azért nyert, mert ismeri a zsűri valamelyik tagját netán esetleg azért, mert egyszerűen benyalt, hogy jobbat ne mondjak. Szóval röviden ennyi. Szép volt, jó volt, jövőre ismét részt veszek rajta, aztán majd meglátjuk hogy alakulnak a dolgok.

Ami viszont vicces volt, hogy többen többször is belekötöttek nagyon sok előadásban a helyesírási hibákba, aztán a végén az oklevélre mi volt nagybetűkkel írva kézzel? Dícséretben részesül. Gondolkodtam rajta, hogy vajon milyen lenne a zsűri tagjainak egységes arckifejezése, ha megjegyeztem volna ezt az apró hibát, de aztán gondoltam jobb nem játszani a tűzzel. Csak azért bántó, hogy míg másoknak még egy vessző szintű hibába is belekötöttek, addig ők egy hivatalos(nak szánt) dokumentumon súlyos hibát vétenek. Több diplomával, és doktori címmel.

Ettől függetlenül ma ismét rájöttem, hogy az iskolám igenis jó hely. Aki pedig az ellenkezőjét állítja (sokszor teljesen megalapozatlanul), annak bizonyos testrészét annak minden alkatrészével egy bizonyos fém, szorításra alkalmas szerkezetben kellene rögzíteni. Néhány órára, mondjuk.