Lehet nem kéne erőltetni, amikor nem megy

Szeretnék két dolgot kijelenteni. Az irányítástechnika című tantárgy az eddigi legrosszabb, amivel másfél év alatt találkoztam főiskolai kalandjaim során. Egyszerűen nem értem, de a legrosszabb, hogy még puskázni sem lehet teljes sikerrel. Komolyan, visszasírom az analízist és a fizikát. Gyász.

Viszont szeretném ajánlani ezt itt, ahol Ninteno DS-hez és Nintendo Wii-hez lehet mindenféle dolgokat vásárolni, amik lehetővé teszik, hogy a gép a biztonsági másolatokkal is elboldoguljon. Vagy például letöltheted a játékot megnézni, hogy tetszik-e, aztán ha nem, kidobod a kukába, ha pedig igen, megveszed. Én most úgy tíz játékot kipróbálok, köztük a kodötöt is, amire már csurgatom a nyálam egy ideje.

A laptop pedig »változatlanul« működésképtelen. A szitu úgy néz ki, hogy még a live linux CD-k és a Windows telepítő sem indul el rajta, valószínűleg valamilyen vinyóprobléma lesz. Még azt megpróbálom, hogy nekiesek Partition Magiccel, hátha. Abból is csak próbaverzió, ugye. A dologban az a legcsúnyább, hogy a blog készülő új verziója {ami lassan már dúknyukem projekt, pedig nem szeretném, és tényleg dolgoz[gat(gat)]ok rajta} is azon volt, és ha nem sikerül róla lebányásznom, akkor az eggyel korábbi mentéstől kell folytatnom. Nem sok kihagyás, de nem szeretem én az ilyet. A pendrájvról meg letöröltem a biztonsági mentést, mert kellett a hely. Jellemző. Számítógépen igazából egy dolgot féltek: a fényképeket. Majdnem tizenhat gigabájtnyi kép van a gépemen, leginkább családi és baráti eseményekről, és ezek pótolhatatlanok. A zenék, filmek, játékok, forráskódok ha nehezen is, de mindenképpen megszerezhetők újra. A macskám és a kutyám viszont nem fog újra élni, az unokaöcsém nem lesz újra négyéves, nem lesz megint egy ugyanolyan buli és még sorolhatnám. Pó-tol-ha-tat-lan. Jó lenne beszerezni egy Western Digital My Bookot, a hálózati fajtát.

Durva, hogy mennyire hozzám nőtt már a számítógép meg a mobiltelefon. Én tudnék élni nélkülük, de az élet nem hagyja, hogy megtegyem. Persze nem bánom, hogy van, de ilyenkor, amikor csak a bosszússágot okozza, akkor azért elgondolkodom, hogy mennyivel jobb lenne nélküle. Vagy mégsem.

Röviden: szét van esve a filmnézésre és szerverként használt laptopom így nem tudok haladni a mefibloggal, napközben tanulok és néha sorozatnézek, éjszaka pedig Wii-vel játszom. Így már érthető, mért írok sok ilyen jelentéktelen fost mostanában.