Ömlesztve

Mesélek dolgokat.

Például az meglepett kicsit, hogy »Kázmér« macskaalmának ára százharminc forintot emelkedett egyik napról a másikra. Figyelem a híreket, de nem hallottam sehol, hogy több mint 50%-os áremelkedésre számíthatunk e piacon.

Vagy mondjuk mondhatnám azt is, hogy amikor beléptem a liftbe, előttem egy fiatal hölgyemény kilépett abból, és köszönt is illedelmesen, de az meglepett hogy mielőtt még a gombot megnyomtam volna, döbbenten konstatáltam a szemcsípő fingszagot, ami fojtogatva ölelte át az egyébként egy négyzetméternél nem nagyobb fülkét. Nem volt pofám kiszállni és inkább gyalogolni, de azért milyen proli dolog már telefingani a liftet, nem?

Illetve rájöttem még arra is valamelyik nap, hogy az új lakásban a fürdőszoba küszöbe valójában nem fekete, hanem arany színű, csak a rajta lévő koszréteg sima, homogén és fényes felületet alkotva módosította a küszöb eredeti felszínét, és ha véletlenül nem fújok rá a kíváncsiság kedvéért hideg zsíroldót (ami egyébként igen jó cucc, de gumikesztyű nélkül használhatatlan), akkor lehetséges hogy máig abban a tudatban élek, hogy fekete küszöb van a fürdőszoba előtt, pedig mint mondtam, arany színű.

Ez pedig egyszerűen csak szomorú, ha igaz egyáltalán.