Alcatel OneTouch Watch

Pénteken az Extreme Digital black friday akciójának keretein belül megleptem magam egy okosórával. Bár ahogyan az egyik tesztben írták, az általam választott Alcatel OneTouch Watch inkább egy okos óra, mint okosóra.

Kezdem rögtön azzal, hogy az okosóra egy hülyeség. Innen nehéz lesz visszajönni egy bejegyzésben, ami arról szól, hogy vettem egyet, szóval ki is fejtem.

Az okosóra voltaképpen egy generált jelenség generálta problémáira generál megoldást. Tényleg, már szarni sem megyünk az okostelefonunk nélkül, sőt, oda szeretjük a legjobban magunkkal vinni. A mobil néha áldás, néha viszont átok és ezen a ponton jön be a képbe a másik okosnak szánt kütyü, az óra, ami segíthet pl. abban, hogy még a karodra nézve eldöntsd, akarod-e azt a nagyon fárasztó mozdulatot, hogy benyúlj a zsebedbe a telefonodért, vagy ignorálhatod az értesítést. Igen, enélkül nem lehet élni így 2015-ben. (Nem. Vagyis de.)

Ez most egy sarkított levezetés volt, és tényleg vannak előnyei is okosórának, meg nyilván jópofa dolog, de miért veszik mégis az amberek? Miért költ valaki egy kütyüre, amit hülyeségnek tart? Esetemben egyszerű a válasz: mert kütyübuzi. Ha világít, rezeg és legalább egy gomb van rajta, már felkeltette az érdeklődésemet. (Most nem a vibrátorokra gondoltam elsősorban.) Innentől kezdve pedig eladható az egész, van piaca, van “értelme”, van rá igény. Mert tényleg lehet teljes és egészséges életet élni okosóra nélkül, de hát ez van: valakinek a kokó, valakinek a kütyük.

Alcatel OneTouch Watch bekapcsolás után

Na de, miért kellett nekem okosóra a kütyübuzuláson túl? Egyrészt azért, mert szerettem volna kipróbálni, hogy tényleg tetszik-e, tényleg lehet-e hasznos a mindennapok során; másrészt azért, mert szerintem picit hatékonyabban lehet használni a maroktelefont (például az irodában, ahol az asztalon pihen, és nem feltétlen akarok kiesni a flow-ból azzal, hogy felveszem, megnézem, visszarakom) és úgy általában is segíthet abban, hogy ne nyomkodja annyit az ember.

Mi a helyzet az okosóra piacon?

Biztosan sok dolog van, én most beugró vásárlói szemmel tartottam egy gyors felmérést.

Voltaképpen két számottevő résztvevőt találhatunk kis guglizás után: az egyik az Android és a Google márkanevekkel fémjelzett Android Wear (itt főként az Asus, a Sony, a Samsung és az LG órák uralják a polcokat) meg persze ott van a Szent Alma Korporáció, a Steve Jobs nyálával átitatott töltőkábeleket ötszörös áron forgalmazó cég világa, a watchOS és az Apple Watch. Erről talán fölösleges is bővebben beszélni, a szokásos Apple-modell: kitalálták a tutit, vannak appek, jól működik az iPhone-nal (de semmi mással), drága és cserébe keveset bírja az akku.

Ott vannak még a mezítlábas versenyzők, mint például a Samsung Gear S2 Classic, ami egy gyönyörű, “óra-kinézetű” okosóra, cserébe saját oprendszerrel szállítják, ami csak bizonyos Samsung telókkal barátkozik.

Kis tech buzulás: a Samsung elvileg azért csinált saját oprendszert, mert ezzel úgy tudják vezérelni a kijelzőt, hogy azokat a pixeleket, amiket nem szükséges, meg sem világítják, így jobban bírja az akku. Amúgy megnyomkodtam, tényleg jó cucc, pedig nem szeretem a Samsung okoskütyüket, mégis, ennek volt a legjobb a felülete az Apple Watch után.

A kör, pár másik résztvevőt most nem említve be is zárul.

Ja, persze, majd hagyok lehetőséget trollkodni: ott van még a mozgalom megteremtője, a Pebble, ami egészen meggyőző, ráadásul ugyanúgy van egy köré épülő platform, sok alkalmazással, maximális támogatottsággal és kiváló, több napig töltés nélkül dolgozó akkuval, meg a jól olvasható, színes, e-paper kijelzővel.

És mi a helyzet, ha az embernek történetesen iPhone-ja van?

Alakul. A Google nemrég lehetővé tette, hogy az Android Wear bizonyos óráit (a hivatalos listánál egyébként sokkal többet támogat az app) össze lehet kapcsolni a legújabb iOS-t futtató iPhone-nal. Cserébe persze töredéke szolgáltatást kapunk az Apple eléggé zárt rendszere miatt: nincsenek appek, nincsen távirányítás, voltaképpen a kötelező Google alkalmazásokon és értesítéseken túl sok egyebet nem kapunk. Ott a csábító lehetőség, hogy egyszer talán, de azért venni egy százezer forintos összegre rúgó kütyüt, aminek csak a szolgáltatásai felét tudjuk kihasználni, annyira nem jó biznisz.

Ott van az Apple Watch, ami viszont a cég mostani habitusára jellemzően rémesen túl van árazva, ráadásul (ami engem teljesen meg is lepett), itthon még hivatalosan nem elérhető, csak szürkeimporttal, meg a jó öreg vaterázással. (Aminél ugye számla, garancia stb. alapvetően necces.)

Az Apple Watch egyébként jó cucc, tényleg az, csak az a baj, hogy nagyjából 115 000 forintnál kezdődik a játék, és nap végén nem árt, ha felrakod a kütyüt tölteni. És tényleg, drága. Ennyiért már egy szép karórát is vesz az ember, vagy egy másik telefont.

Végül ott a Pebble Watch, ami szerintem amolyan iparági sztenderd, az első nagyon durván befutott Kickstarter projektek egyike, jól működik együtt még iPhone-nal is, cserébe csak külföldről rendelhető, így elég nehézkes itthon kipróbálni, megnyomkodni. Amúgy olcsóbb az Apple Watch-nál (az oldalukon olyan 80 000 forint körül rendelhető, de most csúnyán akciózzák az Amazonon, és 40-50 ezer forint körüli összegért is rendelhető, szállítással és vámmal). A megjelenése elég kocka, nagyon okosóra kinézetű, a Pebble Time Steel és Round változatok már csinosabbak, viszont itt már az ár is jelentősen megugrik.

Amúgy ez a bejegyzés nem az Alcatel órájáról szól?

Ja, de. Szóval az Alcatel ezt az egészet azzal spékelte meg, hogy összedobtak egy minimalista kinézetű, kicsit sportos, de azért masszív óra-kinézetű okosabb órát. Saját, teljesen zárt oprendszer, semmi letölthető app, cserébe viszont az alap szettet (rezgés, lépésszámláló, stopper, pulzusmérő, alváselemző, ébresztő, értesítések, IP67 vízállóság stb.) hozza és cserébe kompatibilis Android és iOS alapú telefonokkal is. 25-30 ezer forint körül be lehet szerezni és a színes, jó fényerejű kijelzőjével is négy-öt napig bírja egy feltöltés után.

Kinézet

Az óra engem elsőre megvett a kinézetével. Sportos és masszív, de eközben letisztult kinézete van, és nem néz ki úgy, amit bizonyos városrészekben röptébe tépnek le a kezedről. Szilikon szíj, rozsdamentes acél és valami speckó anyaggal bevont üveg, amin nem látszik meg az ujjlenyomat. (Tényleg, még egyszer sem volt rajta.) A külső része fekete, a belső vörös, elsőre inkább egy egyszerű karórának tűnik.

A töltőnek nincsen rés, nincs mágneses töltés, egyszerűen maga a szíj egy USB-csatlakozó, amin van egy kis sapka, hogy ezt a képességét jól titkolja.

Az óra kör alakú, de maga a kijelző nem teljesen kör, az alsó része le van csapva, viszont a 12-es és a 6-os szám is érintésérzékeny (utóbbi amolyan home gombként funkcionál). Az oldalán van 1, azaz egy darab gomb, sosem találnád ki, mire jó.

Alcatel OneTouch Watch használat közben

Tudás

Hátrányként egyetlen dolgot tudnék kiemelni, az pedig nyilván az egyetlen előnye is: a zártsága. Viszonylag kevés dolog állítható be (van három watch face, vagyis háromféleképpen mutatja az időt), van néhány beépített háttér, de sajátot is be lehet persze állítani, az okostelefonra letöltött app néhány dolgot át tud állítani, van rajta repülő mód és kikapcsolható a vibrálás, de itt kb. ki is fogytunk. Ja, nem, a menü színét (fekete vagy fehér) és a kijelző fényerejét még állíthatjuk.

Rögtön itt leírnám, hátha valaki idetalál: az óra jelzi, ha csörög a telefon és nem lehet vele irányítani a Spotify-t. Nekem ez volt a két fő kérdésem, és elég nehézkesen lehetett infót találni, mert a legtöbb tesztet kb. egy éve írták, azóta viszont sok frissítés volt, amivel sok problémát megoldottak. (Ahogy néztem, az iOS verziót nagyjából kéthavonta frissítik.)

Nekem ez sem volt meg elsőre, így hátha másnak is segítség: az okosóra úgy kommunikál a telóddal (azon túl, hogy Blueotooth-t használ), hogy le kell töltened egy alkalmazást a telefonra, amivel összepárosítod az órát. Az alkalmazásnak nem kell mindig futnia, de általában ezzel tudod a beállítások túlnyomó részét elvégezni.

Az ismertebb-népszerűbb appek értesítéseit szinte mind feldolgozza (Facebook, Twitter, Instagram, e-mail, telefon, SMS, naptár, stb.), de egy kicsit nehezen érhetők el, illetve nem értem, miért nem lehet őket eltüntetni az óráról (csak akkor tűnnek el teljesen, ha a telefonon is eltűnnek).

A pulzusmérő mókás, a lépésszámláló király, mindig érdekelt, hogy mennyit sétálok (pláne, hogy egész nyáron gyalog jártam haza a melóból). Be lehet állítani a napi kötelező számokat és minden ilyesmit. Az alváselemzőről még nincs sok tapasztalatom, de jónak tűnik egyelőre. Tud időjárást is, néhány napra előrejelezve; elsőre kicsit lassan találta meg, hogy hol vagyunk a nagyvilágban itt Terézváros szívében, de aztán ez is ment.

Tapasztalatok

Télen a zseb mélyéről meg nem érzett telefonrezgés mellett kifejezetten kényelmes, hogy a kezemen zörög, illetve pont múltkor bevásárlás közben volt hasznos, hogy tele kézzel nem kellett megállnom, hogy megnézzem, ki hív, láttam, hogy nem fontos, tudok tovább haladni a telefon buzerálása nélkül. (Generált problémák, ügye, de tényleg működik a generált megoldás.)

Szóval így négy nap után nagyon elégedett vagyok, egyedül talán azt sajnálom, hogy három nappal a vásárlás után akciózta le az Amazon a Pebble-t.

Apropó. A kütyübuzulásba nálam az óra is beletartozik, így van néhány (6 darab) órám. Persze nem Rolex meg Tag Heuer, de egyszer valami Glamour napok keretein belül pl. 55 000 helyet 15 000 forintért vettem egy Nauticát. A legnagyobb bajom az volt az okosórával, hogy szeretem a választás lehetőségét minden reggel, amikor felveszem valamelyiket. Kicsit olyan ez mint a ruha, vagy mondjuk az ékszer. Erre még nem tudom mi a “megoldás”, mert azért nem fog az ember hat okosórát beszerezni, a szíja pedig nem mindegyiknek cserélhető. Ezt a rémesen elsővilágbeli problémát amúgy nem a világ fájdalmával kívánom az éterbe közölni, de nálam ez is egy szempont.


Verdikt: aki szeretne egy egyszerű, letisztult okosórát, ami nem az ízig-vérig finomhangolhatóságról szól, de azért az alap és témában kötelező dolgokat hozza, annak nagyon ajánlom az Alcatel OneTouch Watch-ot. Tudom, az Alcatelről elsőre kevés embernek jut eszébe a minőség szó, de ezt a darabot tényleg ügyesen összerakták, jól árazták és gyorsan betöltöttek vele egy kialakuló piaci rést. Nevezetesen az egyszerű, szép, masszív és nagyjából okos órák piaci rését.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.