Véget ért

Véget ért a tizenegyedik év, méghozzá jó eredményekkel, amire büszke vagyok és aminek örülök is. Jövőre érettségi – ennek már kevésbé örülök. Jó, jöhet nekem bárki azzal, hogy ugyan már, az érettségi az kispálya, de azért én tartok tőle, pontosabban a matektól. Nem, most nem fogok siránkozni, azt majd jövő ilyenkor teszem. Itt van előttem két gyönyörű hónap, amit a családommal és a barátaimmal fogok eltölteni, ellátogatok egy csomó helyre, kirándulok, sátrazok és bográcsozok, élvezem, amit még lehet: a fiatalságot. Jövőre egy kicsit minden más lesz, ezt tudom. Két éve látom azokat a barátaimat, akik érettségiznek; két éve hallgatom, hogy mennyire megváltozott minden ezután. És tényleg. Mert szerintem nem onnantól felnőtt, vagy érett az ember, hogy betöltötte tizennyolcadik életévét, sőt nem is onnantól, hogy kezében a papír, ami elvileg igazolja, hogy ő érett, hanem onnantól, mikor kilép a nagy K betűs életbe. Ott, és akkor kell bebizonyítani, hogy ki mit tud…

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.