Ma van szenteste. Szeretem az ünnepeket, ha másmiatt nem is, legalább a finom kaják végett Tegnap már elkészült a bejgli, és rögtön bevágtam öt-hat szeletet, egy jó nagy bögre tejjel. Ma már készen lesz a finom halszlé, a sült liba párolt káposztával, és holnaputánra a jó kis székelykáposzta. Nyami.

Érdekes dolog, hogy sokáig azt hittem, hogy biztosan rosz lehet annak aki karácsonykor dolgozik. Aztán egyik ismerősömet kérdeztem, hogy ugyan hogy fognak telni az ünnepek, erre Ő közölte, hogy dolgozik, mert rühelli az ünnepeket, és bekérte magát. Szóval amikor valaki dolgozik az ünnepek alatt, lehet, hogy nagyon is élvezi akár.

Írtam már többször is, hogy én szeretem az ünnepeket, egészen addig, amíg nem vállik anyagiassá. Rühellem amikor a pénzről szól már a karácsony is. Ez személyfüggő is. Nekem a karácsony mindíg arról szólt, és szól, hogy együtt a család, kajolunk egy jót, és pihenünk. Nem csapunk körülötte akkora fesztivált. Jól érezzük magunkat, és slussz.

A tv-ben éppen Dávid Ibolya beszél. Nem politizálni akarok, de meg szeretném jegyezni, hogy egy kúltúrált, értelmes és kedves nőt ismertem meg benne – így a műsoron keresztül – aki nem négyemeletes villát, hanem hangulatos kis otthont teremtett magának. Amikor bemutatták a lakását, mindent mondtam volna, kivéve azt, hogy egy politikus lakása.

A korai blogbejegyzés, a korai vásárlásnak “köszönhető”. Fél hatkor keltem, kómás vagyok, és a fotelban ücsörgök, egy bögre meleg kakaót szürcsölgetve (és hamarosan néhány bejgli is áldozatul fog esni, úgy érzem:)).