Szabadság, szerelem

Szabadság, szerelem!

ÓMG. Hát jah, azt azért gondoltam, hogy Vajnáék nem valami kis egyszerű magyar filmet fognak csinálni, de végső soron amit csináltak, az megér egy misét. Kapásból az ötlet: nyúljunk hozzá ’56-hoz! Jogos, ez tudtommal nem volt eddig megfilmesítve (de ha meg is volt, nem volt ekkora visszhangja, mint ennek a filmnek). És ha már lúd, akkor legyen jó kövér az a lúd! Na, ezek valahogy nem kicsit jöttek össze. Aki nem akarja végigolvasni, mert még nem látta, annak csak annyit, hogy hamar pótolja be!

{{szpojler}}

A sztorit fantasztikusan összerakták. Féltem, hogy nem igazán lesz ez jó, mert túljátsszák majd a dolgot, meg nem igazán az ’56-os dolgokról fog szólni, de abszolút nem így volt. És még a vízilabdás jeleneteket is sikerült úgy megoldani, hogy az átlagos nem-sportember, mint én, nem unatkozzon alatta. Meg ami úgy meglepett: a filmben nem volt öt olyan másodperc, amikor unatkoztam volna, és ez nálam elég ritka. Még-még le merem szögezni, hogy az egyik legjobb szeretkezős jelenet volt az utóbbi időben; olyan igazi hálivúdi, testrészek-összeérnek-jólráközelítünk-még-az-izzadságcsepp-is-látszik típusú, de közben azért el lehetett hinni, hogy ott van valami érzelem is esetleg. És ez bejött.

Szereplők abszolút okésak. Ezt a Fenyő Ivánt én még nem láttam sehol, de nem rossz, mondjuk úgy, hogy lehet belőle még valami. Dobó Kata szegény bukó, de azért a film végére belejött (csak az elején nem neki kellett volna harsogni, mert nemigen állt jól neki). Gesztesi Károly – annak ellenére, hogy sokan nem kedvelik – egyik kedvenc magyar színészem, mert van neki egy stílusa, ami nagyon-nagyon bejön, és ezáltal akármilyen szerepet játszik, mindig tetszik. (Oké, a Jóban Rosszbant nem szoktam nézni, így ott még nem láttam, de tudom, hogy ott is tolja az ipart. ;]) Csányi Sándor szintén favorit, fura is volt, mert annyira felkapott emberke mostanában, azt hittem ő lesz a főszereplő, de persze ez hülyeség lett volna. Összességében a színészek erősen jók voltak, tényleg csak szegény Dobó Kata volt az, aki nem a legjobb, de hát Istenem.

Zene. Na ez még megér egy misét. Hálivúdi sztárzene, effektekkel meg ilyenek. Amikor lassúnak kell lennie, akkor lassú, amikor meg pörögni kell, akkor pörög. És ez jó. Meg jó volt az is, hogy a legelején valami rasszájá, dal megy, amiből tulajdonképpen szerintem nem én vagyok az egyetlen aki egy átkozott mukkot nem értett, de azért érezte az ember, hogy ez valami éljenek az oroszok móka, közben persze mindenki lobogtatja a vörös zászlót. Aztán az egyik legjobb, az öltözős, majd a vonatos-vámos jelenet, és utána egy bátorító magyar nóta, a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG felirathoz. Ez kérem kontraszt, nem kicsi, de nagyon jól eltalált. Azt hiszem itt döntöttem el, hogy ez a film nem lesz felejtő.

Színek, fényképezés, látvány – ezekről már nem is mondok semmit, mert még ha rettentően rémes lett volna az összes, akkor sem rontana az összképen.

Összességében? Nem láttad még? Na akkor nagyon gyorsan nézd meg. És ami főleg tetszik: szerintem sikerült úgy megcsinálniuk, hogy egy olyan magyar (vagy épp nem magyar!), akinek halvány lila gőze sincsen, arról, hogy mi volt 1956-ban, talán az is azt tudja mondani, hogy ez igen! És nem a filmre, hanem mert átjön, hogy van egy kis keleti ország, akinek már elege van abból, hogy egy bizonyos testrész rossz végén állnak, és csak szívják azt. Ez itt a lényeg, és ezzel be is fejezném.

Eredeti cím: Szabadság, szerelem
Műfaj: dráma, történelmi
Időtartam: 115 perc
Megjelenés éve: 2006
Főszereplők: Csányi Sándor, Dobó Kata, Fenyő Iván, Gesztesi Károly

Azt hiszem, ide még a pipákat sem éri meg kirakni, annyira evidens.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.