István

Beröppent előbb egy légy a szobámba, és elneveztem Istvánnak. Megkértem (először szépen), hogy távozzon. Mondtam neki, István, ha nem haragudna meg, kérem hagyja el a szobámat! – hát nem tette. Gondoltam megkérem barátságosabban, mondtam neki: Ne haragudj Pistám, de egyedül szeretnék lenni, úgyhogy ha megbocsátanál… dehát így sem. Ezért a végső megoldáshoz (nem az a végső megoldás) folyamodtam: elkezdtem terelgetni az ablak felé, miközben biztattam, hogy jobb lesz így mindnyájunknak. Így sem távozott. Így hát drasztikus elhatározásra jutottam: ma, 13 óra 27 perckor légycsapó általi halálra ítéltem. Testét – már ami megmaradt belőe – az ablakon át helyeztem végső nyugodalomba. Béke poraira!

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.