Gyász

Elhunyt Rebeka, a májátültetésen átesett kislány. Átérzem a család helyzetét. Nem fogom leírni, hogy “részvétem”, meg azt, hogy “tegyél x-et a neved mellé” stb., mert szerintem a gyász nem itt mutatkozik meg A gyász az ember szívéből a torkáig feltörő, szaggató és kellemetlen érzés. A gyász olyan seb, amely sosem gyógyul be, csak idővel gyengébb, és gyengébb lesz. Aztán megpróbáljuk eltemetni, elásni magunkban, de rájövünk, hogy minnél jobban szeretnénk ezt, annál nehezebb. A gyászt nem a fekete ruha, zászló, vagy a nevünk mellett elhelyezett X mutatja, hanem az amit a szívünkben érzünk. Ha valaki egy hangyányit is érez fájdalmat, elkeseredettséget, szomorúságot vagy lehangoltságot, az gyászol. Gyászol egy kislányt, akinek az élet keveset adott, és gyászol egy családot, akitől elszakították az ember legnagyobb kincsét, a [i]gyermekét[/i].

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.