Médjabolt

A MediaMarkt egy ritkajó ötlet egyébként. Fogjunk egy Tesco-kaliberű áruházat, ahol csak mindenféle elektromos kütyü vásárolható. Ez oké is, csak két dolognál bukik az egész: rohadt drága, és szar a kiszolgálás. Példa: ha venni akarok háromszázezerér’ egy HDTV-t, akkor elvárom, hogy kinyalják bizonyos testrészeimet, ne pedig flegmán mondjadmáazthúzzá stílusban küldjék. És ez bebizonyosodott már rengetegszer, ötezer forintos apróság és a komolyabb vásárlási szándéknál is (konkrétan házimozi és tévé, még két éve nagyjából). És ugye a pénzt ott költi el az ember, ahol még szeretik is őt ezért.

Vagy például múltkor, amikor kipakolták a laptopokat, átrendezés céljából, és két lazacsávó pirosruhás hülyeazértnemvagyok dobálgatta az egyik gépet, és közben hangosan káromkodott. Ha én ezt mint üzletvezető meghallottam volna, biztos, hogy abban a pillanatban kirúgom mindkettőt. Munkaerő van bőven.

És nem kukacoskodás ez, de aki üzletben dolgozik, az jegyezze meg, hogy a vevő a király, az van, amit a vevő akar. Olyan nincs, hogy nem megoldható. Minden megoldható, csak idő és pénz kérdése. Más mentalitással fölösleges csinálni. Csak ugye ez ott bukik, hogy míg a maszek tudja ezt, addig Béla, aki a MediaMarkt munkása, magasról, mert tudja, hogy ő így is, úgy is megkapja a havi nyolcvanezrét.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.