Igazából mindig szerettem papíron letisztázni a dolgokat, mielőtt nekikezdtem valaminek, ettől függetlenül világ életemben gyűlöltem az osztálydiagramot, folyamatábrát, és az összes hasonló szigorú szabályokat követő rajzolgatásokat. Időigényes, helyet foglal, stb. Sokkal kényelmesebb, ha a saját gondolkodásmenetemet írom le egy lapra, amit én úgyis megértek. Persze, ha olyan munkáról van szó, amibe más is belenyúlhat, értelemszerűen kell valami dokumentáció, de őszintén: ki az, aki egy többszáz soros kódhoz nekiáll osztálydiagramot vagy folyamatábrát rajzolgatni. Biztos van ilyen persze, nem mondom, hogy nincs, de hát na.
Emlékszem mikor anno Pascalt tanultuk, akkor is kellett a házi dolgozathoz folyamatábrát csinálni. Utolsó másodpercre hagytam, és lett vagy nyolc oldal. Undormány.
13.00 – Bevprog.
2007. december 15., 17.59.12 – kiegészítés
Bevprog letudva, hármas, nem a legjobb, de kezdetnek nem rossz. Vizsgáztató korrekt volt, aminek kifejezetten örültem, és a feladat is nagyjából egyszerű volt (körülöttem sokkal nehezebbeket is kaptak). 5 kredit, puszi.
eF`k3_
2007. december 15. — 10:48:06
folyamatabra, va fuj. de nem tartom valoszinuleg, hogy tobb ezer soros programokhoz is keszitenenek. meg amugy is, ha szepen dolgozik az ember, akkor mellekelt leiras nelkul is atlatja a masik programozo.
Dagenham
2007. december 15. — 10:55:26
Hosszú távon, legalábbis vázlatosan persze, megéri. Egyébiránt meg nem úgy néz ki a dolog optimális esetben, hogy a többszáz (több ezer, tízezer) soros kódhoz rajzolunk ábrát, hanem fordítva, még ha az iparban nem szükségképpen is van ez így :).
Ha nincs ábra, az se nem baj, csak legalább valami értelmes doksi legyen, ami egyértelmû. A forrásból visszafejteni a mûködési elvet, no az már a perverziók világa.
Andrei
2007. december 15. — 12:11:58
A legtöbb fejlesztői cuccos tartalmaz automatikus doksi generálót. Lásd C+ vagy Java vagy PHP… Ahol meg nincs ilyen, ott a sourceforge-ról le lehet rántani valamit.
Én spec soha nem szoktam doksit gyártani, mert egyáltalán nem kérik. Ha mégis kell akkor tudok generálni sec-perc. A folyamatábra néha igen hasznos, néha meg baromi macera és felesleges. Leginkább az utóbbi.
karaj
2007. december 15. — 12:14:19
“ki az, aki egy többszáz soros kódhoz nekiáll osztálydiagramot vagy folyamatábrát rajzolgatni.”
Például én, úgy hívják, hogy Design Spec. 🙁
Ez amúgy nem csak azért kell, hogy egy másik programozó megértse, hogy miről van szó, hanem többek között ezt kapják meg a tesztelők, ennek alapján döntik el sokszor, hogy milyen teszteseteket írnak, meg ilyenek.
erenon
2007. december 15. — 13:39:54
én nagyon szeretem ezeket, csak kicsit másképp csinálom. LEGO-ból építek folyamatábrákat, (kicsiket) így nem probléma a gyors átszervezés, és könnyen átlátható.
Persze nem nyújt lehetőséget nagyméretű projectek részletes modellezésére, de a tervezés kezdeti szakaszára nekem nagyon bevált.
Andrei
2007. december 15. — 17:14:14
[re=40585]erenon[/re]: Ha nagy projectnél Lego-zól, akkor van esélyed kirakni egy komplett csillagrombolót 😀 mellesleg a LEGO-s folyamatmunkát volt alkalmam megtapasztalni egy svéd nyelvi osztályon a Gazdasági Bizottságnál. A futó projekteket LEGO+CIMKE módszerrel kezelték. Sokkal gyorsabban átlátható, mint a projektkezelő. A csoport produktivitása a legmagasabb az összes részleg közül. Ráadásul náluk volt először ágy és pihenőszoba a részlegen. Ebből a magyarok csak az ágyat és a pihenőrészleget vették át Oázis névre keresztelve 😀 Lusta dögök 😀
Mefi
2007. december 15. — 17:58:52
[re=40585]erenon[/re]: ez jópofa, ilyet még nem is hallottam. 🙂