A szemem alatt, mármint. A mostanában tapasztalható kialvatlanságomról ugyanis egyszerre három tényező is tehet.
Az első, ami miatt hétfőn fogok majd intézkedni, az a mélyen tisztelt arab urak ruhaüzletének riasztója, mely már rutinszerűen szólal meg este tizenegy körül, és tízperces szüneteket leszámítva hajnal négyig megállás nélkül szórakoztatja a nagyérdeműt. Persze több ablakból kihajoltak már finom célzásokat suttogva a berendezés felé (KAPCSOLJÁK MÁR KI AZT A VIJJOGÓ GECIT!
vagy HA MÉG EGYSZER BEKAPCSOL, MÁRIA FASZÁRA ESKÜSZÖM, HOGY LEMEGYEK ÉS SZÉTBASZOM EGY LÁNCFŰRÉSSZEL! A KURVA ISTENIT ITT EMBEREK ALUDNÁNAK!
) amivel hát teljesen egyetértek, csak azzal hogy kiüvöltöm magam, sokat nem tehetek. Rendőrségre nincs bekötve, úgy látszik a tulajnak se jelez, az üzletet ki éppen nem rabolják, ergo marad az éjjeli muzsika. Hab a tortán, hogy nem ám az egyszerű sziréna, nem: az a fajta, ami vagy öt-hatféle ritmusban és magasságon izgatja a dobhártyát.
A másik szintén a ruhaüzletes kollégák (van itt egyébként nyolc vagy tíz ruhanagyker), akik fél ötkor a reggeli kávéjuk mellett csevegnek, arabul. Ezzel persze nincs gond, azzal viszont igen, hogy az egyik az utca egyik végében, a másik pedig az ablakom alatt áll, és nem zavartatják magukat a hajnali forgalom vagy mondjuk az árupakolás miatt egyébként sem csendes utca nyugalmára. Múltkor azért már lekiabáltam nekik, hogy ezt fél ötkor tényleg nem kellene, akkor épp abbahagyták, de azóta ugyanúgy csinálja. És én persze csak főiskolába járok, de vannak dolgozó emberek is, akik biztos vagyok benne, hogy nagyon élvezik ezt a reggeli műsort. De hát ha nem tetszik, el lehet a Belvárosból is menni, ugye.
A harmadik pedig hát ki más lenne, ha nem a néhány nap múlva első életévét betöltő, vajszín bundájú és kék szemű kandúr macska, »Kázmér«, aki serdülőkorban van, így gondolom ezért tartja roppant viccesnek, hogy előttem két órával felébred (tehát ha hatkor kelek, akkor négykor; ha nyolckor kelek, akkor hatkor és így tovább), és vagy arra kelek, hogy ül a fejem fölött, néz rám nagy szemekkel, és egy bátor mjáút is megenged magának; vagy pedig arra, hogy lemászik a galériáról, és a bútorokban igyekszik maradandó nyomokat hagyni. Viszont amikor épp nem ezt csinálja, akkor még mindig elbűvölő, és kedves, és aranyos, és Kázmér:
Tetszett a bejegyzés?
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
sylverdevil
2008. október 05. — 11:52:36
Ó ezek a szemek baszics! Ezeknek nem lehet nem megbocsájtani, akármikor is ébresztene fel 🙂
Silence
2008. október 05. — 11:58:38
jaj, ez a macska. 🙂
Mefi
2008. október 05. — 12:04:06
[re=54014]sylverdevil[/re]: mondjuk azért szoktam szépeket mondani neki reggel, aztán mikor felkelek én is, jön dorombolni, és nem tudom nem megsimogatni. :]
[re=54015]Silence[/re]: imádom. 🙂
suexID
2008. október 05. — 12:33:46
Kázmér is the best, halálba simogatnám! 🙂
Mefi
2008. október 05. — 12:37:00
[re=54017]suexID[/re]: mondanám hogy egyszer meglátogatlak vele, de egyszerűbb ha majd jössz föl valamikor, és te látogatod meg őt. :]
EmceeMike
2008. október 05. — 12:51:56
[re=54017]suexID[/re]: Én még most is őrzöm az emlékét a simogatásnak 😀
egyébként (L) Kázmér (L)
Mefi
2008. október 05. — 13:31:40
[re=54019]EmceeMike[/re]: ráadásul véres emlékét. 😀
Andi
2008. október 05. — 17:10:25
én is beállnék a Kázmér-simogató sorba 😉
vikike
2008. október 05. — 19:01:19
Én is imádom a cicámat 🙂 Főleg mikor az éjszaka közepén az ágy alatt, a parkettán gurítgatja a játékgólyóit 😛
Mefi
2008. október 05. — 23:21:10
[re=54023]Andi[/re]: ;>
[re=54026]vikike[/re]: hehe, éjszaka még emberes, akkor nem kelek rá föl, de Kázmér az a baj hogy nem játszik, hanem rosszalkodik. Hajnalban. 😀
Harag atya
2008. október 06. — 10:23:50
Szintén megosztom a szobámat egy sziámival, hatalmas kék szemek, és a szokásos vegyvédelmi felszerelés (fekete csizmák, sötét pofa, fülvédők). A zacskót nagyon szereti… Múltkor hazavittem egy hatalmas papírszatyrot, azt is a szívébe zárta. Mivel ő hölgy, így picivel véknyabb, mint Kázmér (igazán szép állat, és valóban Kázméros).
A miénk őrültebb szerintem. A másik kedvence a Quake 4 közepén (11 órakor) felugrani a billentyűzetre, és rám hozni a szívinfarktust.
Mefi
2008. október 06. — 10:58:47
[re=54039]Harag atya[/re]: ó, kodozás közben haltam már meg párszor Kázmérka miatt. A zacskó meg itt is nagy szám, belemászik, és rohangál tolja magát előre a konyhakövön. 😀
EmceeMike
2008. október 06. — 12:38:04
[re=54021]Mefi[/re]: Nem számit. Az csak félrelépés volt a részéről, egyébként meg imád engem ^^
Mefi
2008. október 06. — 12:49:54
[re=54045]EmceeMike[/re]: (unsure) 😀
Harag atya
2008. október 06. — 12:51:16
Mefi: múltkor gyógyszertár után az üres zacskóba sikerült úgy belemásznia, hogy sikeresen szabotálta a kiutat. Ha párom nem dönti meg a zacskót, hát este ott aludt volna. Nem könnyű a macskatartók élete. 🙂
Mefi
2008. október 06. — 12:51:59
[re=54048]Harag atya[/re]: az biztos. 🙂
Harag atya
2008. október 06. — 13:05:44
[re=54049]Mefi[/re]: és a képet hogy sikerült megcsinálni? Én már ráöltem egy csomó időt, és egyszerűen nem figyel. 🙁
Mefi
2008. október 06. — 13:13:09
[re=54052]Harag atya[/re]: én általában lesben vagyok, és egy tizedmásodperc alatt veszem elő a fényképezőt. Persze kínszenvedés, van vagy ezer képem róla, abból száz vállalható, mert a többi bemzodul, elugrik stb. Vannak pillanatok amikor nyugton van és lehet, vannak amikor meg sem próbálom. 🙂