Utálom a Blaha Lujza teret

Komolyan, megkockáztatom hogy a budapesti tömegközlekedési csomópontok egyik legrosszabbika. Az egész hely alapjáraton csövesek, seftelők, kurvák, pitiáner bűnözők melegágya, különösen az aluljáró. Aki járt a Blahán, az meg tudja, hogy gyakorlatilag csak az aluljárón keresztül lehet közlekedni. Ráadásul ott volt/van a köztudatba csak Maugli néven befutott undorító kis purdé is. Most is sétálok elvonatkoztatva a külvilágtól, az átlagos járókelőnek igyekezvén a rendkívül sietek, nincs apróm, nem kell szórólap, atombomba van a táskámban és ha nem érek oda időben azonnal felrobban, ráadásul viszem anyádnak a veséjét arckifejezést mutatni, de azért csak megszólít egy nagydarab bőrkabátos, hát mondjuk úgy hogy nem idén barnult fess fiatalember, hogy bocsi. Mennék tovább, erre elkapja a karomat, amire már-már majdnem előkaptam kétéves dzsúdótanulmányaim emlékét egy gyors leszerelés erejéig, de inkább átkapcsoltam Mefi vagyok az udvarias üzemmódba, és mondtam neki, hogy bocsánat, de sietek, persze őt ez nem érdekelte. A szokásos el kéne menni venni egy telefont és kapnál érte nyolcezer forintot téma volt, és mondtam, hogy én tényleg sietek. (Tényleg siettem, tényleg.)

Volt már ismerősöm aki majdnem két évet kapott egy ilyen el kellene menni egy csomagért típusú kalandért, és bár tényleg kifizették neki a pénzt, de hát ennyit nem ér meg a dolog. Jó, persze a vásznon ezek izgalmas dolognak tűnnek, de amíg lehet, megmaradnék szerény budapesti főiskolásként, akinek legnagyobb problémája az, hogy hány kreditet szerez, nem pedig az, hogy mikor ér oda a csomaggal, és mikor lövik le. Érted.

Máskülönben elszomorító tény, hogy az összes pesti pályaudvart gettó veszi körül, a szó legszorosabb értelmében. Egyszerű példa: Nyugati pályaudvar. Próbálj meg úgy átmenni rajta mondjuk metrótól, hogy egyszer nem akarnak rád sózni zoknit/kesztyűt/harisnyát/szotyit/cigit/feltöltőkártyát/viperát/lőfegyvert. A Keleti pályaudvarról nem is beszélve. Vagy mondjuk említhetném »Kőbánya-Kispestet«. Most érted, idejön a külföldi Ferihegyről, látja a szép csillogó-villogó angolul is beszélő buszt, meg a szupersteril repteret, aztán mire beér a Kökire, olyan gyorsan el akar innen tűnni, mint a csokifagyi a nyári napsütésben. A Déli és a Kelenföldi pályaudvar talán a legkorrektebb, ezek viszont olyan undorítóak, hogy öröm nézni.

Komolyan, egyáltalán nem csodálom, hogy rengetegen utálják Budapestet. A fővárosunkat.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.