Hideg tejszínes meggyleves

Hideg tejszínes meggyleves

Valójában gyümölcsleves, én viszont csak meggyet raktam beléje most, de kedv szerint telepakolható persze. Anyukám receptje szerint csináltam, mert tudom hogy mindenkinek a saját hazaija a tuti, viszont tényleg nagyon kevés helyen ettem még olyan finom gyümölcslevest, mint otthon. Szóval ez egy ilyen értékes recept, számomra. Ezek legyenek otthon úgy nagyjából nyolc-tíz adaghoz:

  • 2 dl főzőtejszín;
  • 1 cs vaníliás pudingpor;
  • 1 cs vanillincukor;
  • 1 üveg meggybefőtt (magozott persze);
  • tejföl;
  • almalé;
  • őrölt szegfűszeg;
  • őrölt fahéj;
  • kristálycukor;
  • tejszínhab a tálaláshoz.

A meggybefőttet beleborítjuk egy lábosba, levével együtt, és hozzáöntünk pont annyi almalevet, mint amennyi lé volt a befőttben. Esetleg lehet picivel több is. Ez azért kell, mert csinálhatnánk vízzel is, így viszont igazán finom lesz, ráadásul ha kicsit túlöntjük, nem lesz ízetlen. Szóval mindenki jól jár. Megszórjuk ízlés szerint cukorral, fahéjjal és szegfűszeggel, beleöntjük a csomag vanillincukrot, és addig főzzük, hogy ne legyen széttrancsírozva benne a meggy, de azért kicsit meglazuljon az amúgy is puha húsa. A szegfűszeghez annyit hozzátennék, hogy az őrölt a jobb, de ha véletlenül nincsen, az sem baj, csak érdemes egy hálón keresztül belelógatni, vagy azt csinálni, hogy lemerni egy kis kanállal a léből, és egy külön lábosban agyonfőzni a szegfűszeg-darabokat, majd szűrőn keresztül visszaönteni a lét (ez többször is megismételhető akár). Vagy például úgy, ahogy én csináltam, hogy egy teatojásba beledobáltam a szegfűszeget, és úgy lógattam bele a lébe. Nem nagy macera, viszont nem kell kerülgetni a szegfűszeg-darabkákat, ami áldás. (Pláne hogy egy-két meggyben mindig marad mag.)

Amikor ezzel elkészültünk, a mosogatót vagy a fürdőkádat felengedjük jó hideg vízzel, és belerakjuk a lábost, hogy lehűljön a lé. Nem kell neki jéghidegnek lenni, de legyen csapvíz hőmérsékletű.

Ezután a lehetőleg hidegen elkészíthető pudingport (én a Belváros Doktora-félét hoztam, és a felét használtam fel) elkeverjük szintén ízlés szerinti cukorral, majd ráöntjük a főzőtejszínt, teszünk még bele egy kevés tejfölt (úgy két-három kanálnyit), és csomómentesre keverjük. Ezután nagyon kis lángon nagyon lassan kavargatjuk, és mikor kezdene besűrűsödni, finoman lemerünk egy merőkanálnyit a már időközben lehűlt levesből, lehetőleg meggy nélkül. Ezt addig ismételgetjük, míg már csomómentes és kellően krémes, ám nem sűrű. Ha elérte a tejszín-állagot, finoman visszaöntjük a hideg levesbe. Ha kicsit csomós lett, a szűrő megint segítség lehet. Jól elkeverjük őket, majd vagy hideg fürdőt csinálunk neki ismét, vagy megvárjuk míg annyira lehűl, hogy már betehessük a hűtőbe, hogy elérje a fogyasztási hőmérsékletet. Hidegen, tejszínhabbal a tetején tálaljuk.

Vannak akik forrón szeretik, én viszont úgy tartom hogy aki a gyümölcslevest nyáron melegen eszi, az egyéb aljasságokra is képes. Jó étvágyat hozzá!

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2021

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.