Tudjátok, január 11-én kaptam egy e-mailt. Sok minden történt január 11-én, többek között Tomi barátommal erősen gyakoroltunk a Visual Basic vizsgára, ami közel nem volt végül akkora nehézség, mint amire számítottunk. Tudom a dátumot is, mert pont ekkor volt a tanulós vasárnapunk, cudar hideg időben. Pontosan tíz hónapja volt ez, egyébként.
Sokminden történt azt leszámítva, hogy mi tanultunk, én például néhány nappal azelőtt, egy rohadt hideg estén, mikor épp arra vártam, hogy a cserépkályha felmelegítse a lakást, és a fagyott tömb az ágy végében visszalakuljon azzá, ami korábban volt: a lábam. És akkor, miközben Kázmér álmosan dorombolt az ölemben, elhatároztam valamit. Lényegtelen hogy mit, tényleg az, de mondhatjuk hogy rövidtávú célkitűzésnek, vizsgaidőszak utáni magas prioritású eseményként rögzítettem az agyamban ezt a számomra tényleg fontos dolgot.
És mintha valaki odafönt azt mondta volna, hogy hát vigye kánya, legyen má’ jó napja a csákónak, majd néhány nappal később kaptam egy e-mailt, ami gyakorlatilag az egész életemet megváltoztatta.
Szokták mondani, hogy az ember megérzi, mikor ilyen HATALMAS esemény történik, ami az EGÉSZ ÉLETÉT megváltoztatja, és ilyenkor mindenki azt gondolja hogy hát ez bikafos, mint olyan, tudod, bullshit az angolban, de mért is volna az? Én akkor tudtam, hogy bár csak egy mezei e-mail, még csak különösebb fontos megjelölése sem volt. Tényleg tudtam.
Sok minden, rengeteg dolog történt azóta a mezei e-mail óta. Nyilván több ezer másik e-mail is jött, több ezer másik e-mail érkezésekor felcsillant a szemem, hogy na, de az az igazi kis csing az agyamban csak ennél a levélnél volt.
Pedig nem kis dolgok történtek azóta: cégalapítás, állásajánlatok, megrendelések, kapcsolatépítések, megkeresések – és ezek csak az úgymond üzleti életben, nem említve a baráti, családi levelezést és történéseket.
Január 11-e mégis fontos volt számomra, és még ha gyertyát csak február hatodikán gyújtok is, január 11 mégis fontos helyet kapott abban a naplóban, ami nem www-vel kezdődik, és amit nem írok sehová, mégis nagyon sok címkéje és dátumbejegyzésére kereső nélkül is emlékszem.
Tetszett a bejegyzés?
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
Lev
2009. november 11. — 22:31:26
Poszt wid homályos elbeszélés – u doin’ it rite.
Mefi
2009. november 11. — 22:42:44
[re=6057223]Lev[/re]: hátéiksz.
Zs
2009. november 12. — 10:14:10
Szóval mi történt akkor?:)
Vale
2009. november 12. — 10:45:37
Akkor mintha nem írtál volna róla.
Mefi
2009. november 12. — 11:41:08
[re=6057236]Zs[/re]: titkos. 🙂
[re=6057237]Vale[/re]: jaja, akkor nem.
Toooofi
2009. november 12. — 15:51:39
A kíváncsi énem nem szereti az ilyen bejegyzéseket. Másik meg nincs!:D
Mefi
2009. november 12. — 17:20:12
Lányok-lányok, de kíváncsiak vagytok. 😀
Toooofi
2009. november 12. — 21:38:11
De értékeld az őszinteséget!:P Na?;)