A magyar karácsonyi vásár nem magyaroknak való

Oké, a cím kicsit bulvár minőségűre sikerült, de tényleg így van.

Voltunk ugye »Bécsben«, akkor végül kebabot ettünk, de ehettünk volna valamilyen ottani kolbászt, virslit. Két tízcentis darab abból a fehér színű kolbászból 3 euróba került, hozzá jár két császárzsömle vagy valami más pékáru, amire nem emlékszem már. (Ez durván 800 forint.) Tíz deka gumicukor, vagy hasonló nyalánkság 2 euró volt, ami olyan durván 500 forintnak felel meg. Németországban rivera kolléga szerint 2 euróba kerül egy kolbinger. Ezek az árak tőlünk balra.

Itthon a Vörösmarty téren 1300 forint körül mozog egy darab, durván tízcentis, közepesen vastag kolbász, egy szelet kenyérkével és mustárral. A főfogások ezer-kétezer forint között mozognak, ezek még nagyjából rendben vannak, de például a tíz deka gumicukor és nyalánkságért hatszáz forint kicsit erős szerintem, a WestEndben nyílt egy gumicukros nemrég, és ott kerül 350 forintba tíz deka.

Horribilisek a helyek és faházak bérleti költségei, meg aztán főzni, megfelelni a szabályoknak és miegymás, de azért nem hiszem el, hogy tényleg ennyire drágán kellene mindent adni. A Vörösmarty téren nem sokan ettek például, az Oktogonon múltkor kellett várnom valakire majdnem negyed órát, és ezalatt egyetlen vevője sem volt a gumicukrosnak, pedig jónéhány ember megfordul arra.

Kíváncsi lennék, hogy a külföldiek, akik mondjuk jönnek adott esetben Bécsből, mit szólnak hozzá. Ha mi kimegyünk, azt gondoljuk hogy olcsóbb, és az is, de ugye vegyük figyelembe az utazási költségeket is. Ők viszont ide jönnek, és azt látják, hogy még drágább is.

Amit igazából letojnék, mert kit érdekelnek a külföldiek, én ennék egy árva kolbászt, és nem ezerháromszáz forintért, ha a piacon annyiért a minőségiből majdnem két kilót kapok.