Március tizenhetedikéről

Tudom, hogy ez is egy visszatérő blogbejegyzés-téma, és hogy valószínűleg egyedüli olyan entitás vagyok a bolygón, aki ezen fennakad, de hihetetlenül irritál a március 15-e után egy-két-három-…-n nappal látott kokárda, több okból kifolyólag is.

Tegyük fel, hogy az illető nemzeti érzelműnek vallja magát. Akkor ugye már bukott az egész, mert ha valaki tényleg nemzeti érzelmű, akkor felveszi tizenötödikén, majd este szépen berakja egy dobozba a trikolór masnit.

Aztán lehet hogy az illető trehány. Akkor meg azért bosszantó, mert az ilyen ember inkább ki se tegye. Egy kokárda lekapása ugyanis nem olyan kaliberű feladat, amit nem tudna megcsinálni még a legelfoglaltabb ember is legfeljebb öt másodperc alatt.

Tudom én, hogy apróságok ezek, de mindig is az apróságok zavartak, mert sosem a nagy dolgok borítják ki az embert, hanem amikor sok pici apróság halmozódik. Nem mintha ezen kiborulnék persze, csak amikor felszállok a villamosra március 17-én és van rajta hat-hét kokárdát viselő ember, akkor inkább leszállok és gyalogolok hazáig.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.