Az alábbiakban (katt-katt) megtanítalak titeket írni, de nem is akárhogy! A legprosztóbb, leggagyibb, selejtes darabokat tudjátok majd utánozni, amit a ponyva valaha is kitermelt. Rém fád, hát nem?
Szóval van olyan, hogy fantasy. Lehetőleg ne hiányozzanak a novellából, regényből (de jobb, ha rögtön több kötetre tervezel) a következő szavak: fekete, sötét, fehér, alkony, varázs, mágia, titok, hatalom, király (a felmenőket függelékben muszáj több generációra visszavezetni), bot, kard, tudás, elveszett, rejtélyes, őrült, bársonyos, hölgy (de kurvák is legyenek!) stb. Lehetőleg misztikus és kitalált világban játszódjon, a sztori legyen lineáris, ahol a harcosoknak (és az olvasónak) is hosszú éveket és oldalakat kell végigküzdenie, míg a könyv végére mindkettő megőszül. Vajázs-vajázs.
Viszont ha a hrabali ultrarealizmus farvizén evickélünk, esetleg olcsóbb krimit írnánk, a következő szavak kellenek: fémlemez, olajfoltos, vászonzsák, metróhálózat, lovak, madarak (már majdnem Tandorinál vagyunk!), szippant a cigarettából (semmiképp sem cigi, vérkomolyak vagyunk), lepuffant (mondtam, hogy komolyak vagyunk), kurva (csak így lazán, de a szereplő nem káromkodhat durvábbat a “teringettét”-nél), üres tejfölöspohár, csavarkulcs, szemüveglencse, karcolt motorháztető (1,5 oldalban leírni, hogy ki és hogy karcolta meg) stb. Ha realisták vagyunk, akkor mindent nagyon részletesen kell leírni, még akkor is, ha az olvasót nem érdekli, a történethez meg nem is igazán fontos. Ha krimit írunk, akkor minden szereplőnek legyen ultragáz (bece)neve, amihez persze sztori is dukál. Virsli Joe, Kétszerhamis Bill, Nagy Torta Duke, érted. A legfontosabb, hogy akármilyen fordulatot teszel bele, a kicsit is okosabb olvasó már a könyv negyedénél tudja, ki a gyilkos. Mert az kell.
Szájensz-fiksön! Kell hozzá: komputer, pötyög, recseg, elfelejt, kábel, relé, fémfelület, csillogó, múlt, jövő, tudás, háború, x faj, dns. Meg olyan szavak, amiket csak az elvadultabb biológia/kémia/mérnök/teológus hallgató érthet, de jól hangzanak. A sztori igazából itt sem lényeges, de a jövőben játszódjon, lehetőleg egy katasztrófa előtt/közben/után, amit egy idegen faj vagy a világűr vagy valami idióta okoz. Sablonok, ez a legfontosabb, a jó ponyva kicsit sem eredeti!
És azt se felejtsd el, hogy kell, hogy legyen benne valami tanulság. Ez nem l’art pour l’art, kéremszépen! És a tanulságot mindig alaposan magyarázd meg, hangzatos, kerek mondatokkal, mert a plebs nem értené. Ha Coelho-epigon lennél, akkor a közhelyes életbölcsességek és az álezotéria a te asztalod. De akkor nem írhatsz még ennyire jól sem, ahogy mutattam.
Tetszett a bejegyzés?
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
Vale
2010. július 19. — 19:49:45
a horrorral mi a helyzet? (Lovecraft, Stephen King stb)
Split
2010. július 19. — 19:50:53
Annyira rossz ennyire leegyszerűsítve olvasni egy-egy stílusról… :'(
Hát ma már nem fogom továbbolvasni a Gorviki vér című fantasy kötetet…
Lev
2010. július 19. — 23:18:52
BEsírtam … “katasztrófa előtt/közben/után” – egész jól lefedted az opciókat
Mefi
2010. július 19. — 23:20:43
Ez kurvajo lett, Balazs. 😀
SirWale
2010. július 20. — 03:21:16
Az a szomorú, hogy valahol igaza van..
maniakus
2010. július 21. — 11:15:08
Azt nem értem, hogy Hrabalt és az ultrarealizmust hogyan hoztad össze.
zsukov
2010. július 21. — 15:28:03
[re=6061700]maniakus[/re]: azt mondjuk énsem, tegnap kérdeztem is tőle, de elhárította.
Balázs
2010. július 21. — 16:11:28
mert vhol mintha írta volna, hogy ő ennek szellemében próbál írni
Balázs
2010. július 21. — 16:12:52
hülye vagyok, az “totális realizmus”