Iszappakolás

Tudjátok mi jutott ma eszembe? A »Call of Duty4« elején hallható szöveg:

Fifty thousand people used to live here – now it’s a ghost-town.

Ötvenezer ember élt itt. Mostanra csak egy szellemváros maradt.

Oké, a történetet mindenki ismeri: vörösiszap pusztít Kolontáron és környékén. Azt hiszem mondhatjuk azt, hogy hajszál híján egy kisebb népirtásnak lehettünk tanúi a híreken keresztül. Ha a baleset néhány órával korábban vagy később történik, van rá esély, hogy senki nem éli túl.

Egyrészt ami történt, az megbocsáthatatlan, felháborító, katasztrofális és minden egyéb szinonimában vonatkozó szó amit a szótárban találunk, többszörösen fokozva. A környező természeti élővilág elpusztult, egy folyó élővilága teljesen, több állat és arról nem is beszélve, hogy több ember is, közöttük egy alig több mint egyéves csecsemő.

Szerencsére ilyenkor azért előjön belőlünk az összetartás, mindenki segít aki tud, még ha ez csak annyiban is merül ki, hogy egy SMS-t dobunk a 1752-es nemzeti segélyvonalra (ezzel 250 forinttal támogatjuk a károsultakat, remélhetőleg tényleg), de sokan ott vannak és fizikailag is próbálnak segíteni.

Ami igazán meglepett, hogy még nem történt komoly lázadás. Attól tartok ha én veszteném el mindenemet, esetleg egy állatomat vagy ne adja az ég valamelyik családtagomat, kérdés nélkül lebombáznám a MAL Zrt. székházát, megölnék odabent mindenkit és valószínűleg nem is kéne sokat keresgélnem segítő társakért. Ehhez képest semmi komolyabb ehhez hasonló dolog nem történt.

De elvonatkoztatva az első reakciótól, ami természetesen érthető, hogy nem ártana megvizsgálni a másik oldalt is.

Ott van ez a Magyar Alumánium Zéerté. Vegyünk elő valakit és lincseljük meg azért, amit tett. Oké, de kit? A vezérigazgatót? Nyilván nem ő megy majd ki tolómérővel hogy van-e gond. Oké, valahol elvileg elakadt az infó, ha egyáltalán volt, hogy itt valami baj lehet. De ha tényleg elakadt, akkor hol? És ha megtaláljuk, mivel lesz jobb, ha egy emberen (vagy többön) kiéljük az agressziót? Semmi.

Persze a MAL megérdemelné, hiszen ha valaki, akkor leginkább mégis ő a hibás a dologért. Amit én elképzelhetőnek tartanék, hogy a cég teljes (illetve szükséges) vagyonát lefoglalni, és abból szépen kifizetni mindenkinek a kárát. Ha jól hallottam nagyjából tízmilliárd forint az összes anyagi kár (persze az egyéb károk felbecsülhetetlenek, és sajnos nem a MasterCard kategóriában). Tudom hogy ezzel törődik minden ember a legkevésbé, de ez katasztrófa annak a cégnek is, továbbá az embereknek is, akik ott dolgoztak-dolgoznak.

Egy szó mint száz, ami történt nem igazán összegezhető értelmesen. Sok szerencsétlen tényező együttes jelenléte, és nagyfokú mulasztás okozta a tározó kiömlését, egy magyar település kvázi elpusztulását és örülhetünk, ha például a Duna vagy a Dráva és a környező országok nem fogják ennek a levét inni.

Amennyit még én személy szerint hozzátennék, hogy megint bemutatkoztunk a nagyvilágnak. Tudom, hogy nem amiatt történt ez mert magyarok vagyunk és ebben az országban élünk, ettől függetlenül amikor nagyjából harminc-negyven komoly nevű televízió- és rádiócsatorna valamint különböző nyomtatott médium képviselői vannak jelent, szerte a világból, akkor azt hiszem tényleg az ismét bemutatkoztunk a remek kifejezés, amely megkoronázza az egész történetet.