Ezt angolul fair trade-nek is szokják nevezni.
Szóval ha elmegy az ember egy Michelin-csillagos étterembe, ahol otthagy harmincezer forintot egy degusztációs menüért, valamint hatezret egy üveg borért, akkor arra valahogy azt tudja mondani, hogy igen, itt kaptam valami olyat amit máshol nem tudok, ezt kellett megfizetnem. A minőséget, a kiszolgálást, az akármit.
Ha elmegyek egy étterembe, és elkérnek ötezer forintot egy négyfogásos, borral és üdítővel ellátott vacsoráért, azt mondom jogos, mert jól laktam, finomat ettem, jól kiszolgáltak és még kényelmes is volt a szék, amin ültem.
Ha elmegyek a Mekibe és elkérnek fél liter üdítőért ötszáz forintot, azt mondom közel reális, mert ne inni menj oda, ha menüben 1 170 forintért kapsz enni-inni.
Azonban amikor bemész egy bármilyen helyre, és vennél a tálcán műanyag tányérról és műanyag evőeszközzel elfogyasztott ételhez fél liter buborékkal dúsított ásványvizet, ami nagyker árán nem több 90 forintnál, és egyébként az InterSPAR-ban a másfél literest is ugyanennyiért megkapod, na szóval ha ezt a terméket akarják neked 380, meg 500 forintért eladni, akkor arra mondom azt, hogy inkább szomjas maradok. És nem azért mert pajeszom van, meg mert nem tehetem meg, de ha havonta keresnék hárommillió nettó forint, akkor sem vásárolnám meg a pofátlanul árazott terméket. Szóval legyen 250, de a 380 és az 500 azért túlmutat kicsit a méltányos kereskedelem fogalmán.
Sajnos általános jelenség, ami nagyon sok helyen megfigyelhető, hogy az itallal akarnak pofátlanul lehúzni. Tudom én, hogy menjen az ember olyan helyre, ahol ez nem így van (mert vannak ilyen helyek), de szerintem alapból egyetlen helyen sem szabadna ilyennek előfordulnia.
És ez gázos – még ha a víz maga szénsavmentes is.
Tetszett a bejegyzés?
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
akosdaboss
2011. április 08. — 12:39:54
ne haragudj, de ez nem értem. mi köze van ennek a “fair trade”-hez? fair trade kávéról meg csokiról meg ruhákról már hallottam, de ásványvízröl még nem.
Mefi
2011. április 08. — 15:01:34
[re=6063923]akosdaboss[/re]: méltányos kereskedelem = nem adom el 500%-os haszonkulccsal azt, amit egyébként ingyen is biztosítani kellene. Tudom, hogy a fair trade eredetileg mást jelent, de jobb szófordulatot nem tudtam a “senkit ne basszunk át” kifejezésre. 🙂
netman
2011. április 08. — 15:23:43
Ez nagyon sok helyen megfigyelhető, sajnos.
Vapiano: Pollo di Crema 1250 Ft, fél liter fehér tea 900 Ft* (legutóbb ennyi volt, lehet, azóta drágább).
Costa: Közepes forrócsoki 700 Ft, fél liter Naturaqua 500 Ft.
(* A Budapest egy elég frekventált részén található lakásomtól 50 méterre lévő 0-24 közértben ugyanez 550 Ft, pedig az ilyen boltok sem az olcsóságukról híresek.)
Marci
2011. április 08. — 18:24:13
Rövid kérdés: ha tudnád, hogy 150k helyett 300-at is kifizet egy ügyfél egy weboldalért, akkor a kevesebbet kérnéd? Nem. Csak a tisztánlátás végett; mindent annyiért lehet eladni, amennyiért megveszik.
dave
2011. április 08. — 19:35:21
Mefi: a fair trade nem ez,hanem ami miatt pl. a Starbucksban otthagysz 2000-t egy kávéért. de látom ezt te is tudod.:)
nálunk is a törzshelyeken -legyen akár kávézó, hangulatos söröző vagy késdobáló- pofátlanul drágák az alkoholmentes italok, de főleg a víz. nálam az ingerküszöb a 250 forintos 0.5-ös üdítő, ennyi az automatában is. energiaital meg max. 350…
de amikor egy amúgy qrvafinom, nem gépi cappuciono aznapi sajtó olvasással+kényelmes székkel 180 forint, emellé egy panini még 500, egy csapolt korsó sör+nasi 450-600 (drágább egyetemi helyeken), akkor hadd ne vegyek már 250 forintért egy 2 decis vizet.(amit amúgy illene a kávé mellé adni)
úgyhogy mi pofátlanul megvesszük 100 forintért a boltban a 1.5-es palack vizet minden reggel, aztán ha olyanunk van akkor a “kimegyünk egy cigire a levegőre, csak visszük a laptopot is, el ne vigyék” általában a nemdohányosoknak is felszólítás, hogy kimegyünk inni üdítőt/vizet. de néha csont nélkül kitöltjük a pohárba asztal alatt – van, aki már észrevette, csúnyán is nézett, de miután 5-en 15-20ezret otthagyunk egy húzósabb koraeste-éjfél ivászatnál, azután egy szavuk sincs.
(mondjuk ha van szóda, akkor én abból szoktam kérni egy pohárral – az a 10 forint megéri decinként, mert imádom a szódát.)
wing
2011. április 09. — 09:00:42
Értem mire gondolsz, mefi, és egyet is értek. A legpofátlanabb egyébként a keleti pályaudvaron található resti, ahol 1 db fél literes naturaqua ásványvíz 320 cári tallér, ami egyszerűen röhej annak fényében, hogy a tescóban 6×1,5 liter ásványvizet veszek 300 pénzért.
Egy picit más téma. A “fair” szócskával és a McDonald’s-cal kapcsolatos, de ide gyakorlatilag bármilyen külföldi céget lehetne helyettesíteni. Előrebocsátom, nem vagyok se szélsőbalos, se szélsőjobbos, hiszek a szabad piacban, de hiszek az erős államban is.
Röviden: nyáron kint dolgoztam Londonban, egy Mekiben voltam kasszás. Minden bevándorló alacsonyan kezdi, a meki pontosan fizet, ennél jobb állás első körben, ha nincs szakmád, nincs is.
Az órabérem 5,8 font volt, ez most 1750 ft, akkor még 2000 ft volt, de azóta sokat erősödött a ft.
Itthon az órabér kb 500 ft, de ez még bruttó is.
Emlékszem az árakra, egy regular Big Mac ott 3,99 font volt, itthon egy közepes menü 1190. A két ár mai árfolyamon szinte fillérre pontosan megegyezik. És a legtöbb árral így van, sőt néhol a magyar még drágább is!
Mégis mi indokolja a bérek közti különbséget? Jobban dolgozik a pakisztáni (mer angolok a mekiben elég kevesen dolgoznak), mint a magyar? Kétlem. Nagyobb a forgalom? Biztos nem, ahol én dolgoztam, a Warrent Street-i, még magyar mércével is kicsi meki. Drágább az alapanyag? Pontosan tudom, hogy nem. A beruházások drágábbak? Nem!
A helyzet csak annyi, hogy a meki és a többi külföldi cég kegyetlenül kizsákmányolja a magyar (pontosabban: kelet-európai) munkaerőt, mert ebben a helyzetben pontosan tudják, hogy a buta magyar ennyiért is elvállalja, miközben ennek 3-4-szeresét is tudnák adni úgy, hogy bőven nyereségesek maradnak. És hány ilyen cég van! A szörnyű az, hogy a rengeteg külföldi tőke ezzel bebetonozza a magyar gazdaságot, egyik sem fog béreket emelni, mert minek, 5 jön a helyére, aki elvállalja szinte semmiért is.
Na, csak ennyit akartam. A fair trade ugye tudjuk, mit jelent, de nem csak a 3. világbeli országokra lehetne alkalmazni, hanem ránk is. Köszöntem a figyelmet.
Tamás
2011. április 09. — 14:01:58
[re=6063930]wing[/re]: alapvetően én is egyetértek, az itthoni McDonald’s fizetések nevetségesen alacsonyak. De azért a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az angliai McDonald’s pontosan annyit fizetett Neked Angliában, amennyi a minimálbér volt akkor (október elsején emelték utoljára, most óránként £5.93). Az angliai megélhetés költségeit ismerve ez ugyanannyira felháborítóan alacsony.
Marci
2011. április 09. — 14:33:27
[re=6063930]wing[/re]: Sokan beleesnek abba a hibába (köztük Te is), hogy kimennek Magyarországról külföldre dolgozni és mivel hazahozzák a pénzt és beváltják, ezért azt nézik, hogy az adott fizetés milyen sokat ér nálunk, közben (mint ahogy Tamás is említette), Angliában ebből rohadtul nem lehet megélni. Kicsit más az, hogy kimész, kiveszel egy szar lakást (vagy valamilyen program keretében biztosítanak Neked) és kvázi rossz életkörülmények között megpróbálsz annyit félretenni, amennyit csak tudsz, mert úgyis hazajössz utána.
wing
2011. április 09. — 15:17:15
[re=6063931]Tamás[/re]: [re=6063932]Marci[/re]: Jogos, de egy Észak-Angliában lévő 20 ezres városkában is ugyanennyi a minimálbér, márpedig ott a költségek sokkal-sokkal alacsonyabbak. Londonban heti 70 fontért béreltem szobát, és ha kicsit jobban körülnézek, vagy valaki betársul esetleg, lehetett volna nem sokkal többért elég korrekt kecót találni. Havi 100 font volt a helyi BKV-bérlet (TfL), tehát a fix költségem kb 380 volt egy hónapra, kb 200-ból kajáltam, és átlagban 50 órát dolgozva simán összejött az 1000-1100 font havonta. Mellesleg a hely is egészen jó volt, ellaktam volna ott akár 1-2 évig is. 3-400 fontot havonta félre tudsz rakni úgy, hogy kényelmesen el tudsz élni.
wing
2011. április 09. — 15:24:37
[re=6063931]Tamás[/re]: Még annyit, hogy kicsit félreértetted, amit írtam. Én arra gondoltam, hogy az kevés, amit a Magyarországon kapsz, és nem az, amit Angliában. Ha Londonban, a világ egyik legdrágább városában megéri McDonald’sot üzemeltetni úgy, hogy 5,93 fontot fizetnek óránként a melósoknak, akkor meglehetősen pofátlan dolog egy jóval alacsonyabb árszínvonalú országban, ugyanolyan termékárak mellett a bér töredékét kifizetni. És ez független attól, hogy hol mennyi a megélhetés költsége.
Tamás
2011. április 09. — 17:17:15
Pofátlan bizony. 🙁 De a helyzet az, hogy ilyen fizetések mellett is vannak, akik elvállalják a mekis munkát, és ilyen árak mellett is vannak, akik oda járnak. A cég szemszögéből nézve majd hülyék lennének olcsóbban adni a menüt és/vagy többet fizetni az alkalmazottaknak, ha így is megy a szekér. Nekem van egy olyan érzésem, hogy Angliában is csak azért fizet ennyi órabért a cég, mert kevesebbért nem foglalkoztathat senkit legálisan. Ha megtehetné, megtenné, és még így is lenne olyan, aki elvállalja a munkát. Abból gondolom ezt, mert három éve még £5.05 volt a minimálbér, és akkor érdekes módon minden McDonald’s-os ismerősöm £5.05-ös órabérért dolgozott. Pedig az árak nem nőttek Londonban, három éve £80/hétért béreltem szobát Wimbledonban, és akkor is £3 volt egy normális pint sör egy normális kocsmában. Szóval szerintem az ég egy adta világon semmi országfüggő nincs a McDonald’s bérpolitikájában, mindenhol pont annyira keveset fizet, amennyit még legálisan megtehet. Sajnos. :-/
Persze minden emberséget félretéve, szigorúan gazdasági szemszögből nézve nem túl meglepő a jelenség. Tegyük fel, hogy a McDonald’s-ra rátörne a fairtrade-hetnék, és megemelné mondjuk a magyarországi béreit a kétszeresére, az árak szinten tartása mellett. Ez szerintem három szereplőnek lenne jó: a magyar munkavállalóknak (több fizetés), az államnak (több adóbevétel) meg a Burger King-nek, aki így egységnyi eladott termék után több hasznot tud termelni, mint a konkurens, amit aztán vagy visszaforgat a cégbe fejlesztésként (pl több boltot nyit), vagy kifizeti osztalékként a részvényeseknek, vagy elkölti benzinre a vezérigazgató úr Audijába. Így ha én pl McDonald’s részvényes lennék, akkor ezek után valószínűleg eladnám a részvényeim egy részét és ugyanabból a pénzből Burger King részvényt vennék, mert ott több hasznot remélhetek a befektetésem után. Ez meg nyilván megint a McDonald’s-nak rossz, és akkor a dolog vége az, hogy jó fej akart lenni és saját magát szivatta meg vele.
wing
2011. április 09. — 17:26:09
[re=6063935]Tamás[/re]: Persze, ez nyilvánvaló. Mindig lesz olyan, aki olcsóbban elvállalja a munkát, és nyilván gazdasági szempontok szerint nem, csak erkölcsileg gáz, amit ezek a cégek csinálnak. Persze a minimálbér megemelése sem megoldás, mer akkor a hazai cégek jelentős százaléka menne tönkre néhány hónapon belül. Szar helyzet.
Mefi
2011. április 10. — 14:42:24
[re=6063925]netman[/re]: igen, teljesen ugyanez a szitu, pont beszéltünk is róla.
[re=6063927]Marci[/re]: na, azért egy pillanatra álljon meg a menet. Tegyünk különbséget termék és szolgáltatás között. Terméket egyszer önköltségen állítasz elő, majd később igyekszel olyan áron eladni, hogy megtérüljön a beléje fektetett összeg, és még egy kis nyereséget is termeljen. Nem keverhetsz össze egy egyéni igényekre szabott, óradíj alapú szolgáltatást egy termékkel. A NaturAqua nagykeráron olyan 90 forint körül mozog, félliteres kiszerelésben. A gyártó azt mondja hogy neki ennyiért megéri odaadni (vagy legalábbis ennyi alatt semmiképpen nem). Eztán jön az xy étterem, megveszi kilencven forintért, majd rátesz kétszáz forint hasznot. És ezzel van a probléma, mert ha adná 200 forintért, mindenki nevetve vinné. Ha én weboldalt készítek valakinek, nem fogom azt mondani hogy oké, ez a weboldal 20 000 forint lenne, de nekem 60 000 lesz.
[re=6063928]dave[/re]: igen, a másik ami észrevehető, hogy italozásnál fél liter sör háromszáz forint, három deci kóla szintén. What?
[re=6063930]wing[/re]: hú bazz, ez kemény, ez azt jelenti hogy egy 25 munkanapos hónapban simán hazaviszel nettó ezer fontot. Ez szar 300 forintos árfolyammal számolva is több, mint itthon egy diplomás kezdőfizetés. 😀
[re=6063931]Tamás[/re]: igen, ez a másik, hogy ott az ezer font havonta körülbelül olyan mint itt egy minimálbér, ha még hozzávesszük azt is, hogy mennyi a szállás, utazás stb. Ismerősöm élt kint pár évet, és mondta, hogy mindig talált ilyen akciós termékeket, meg egy-két napon belül lejáró szavatosságúakat, nagyon olcsón, na de ezért meg inkább nem mennék ki külföldre.
[re=6063932]Marci[/re]: pont ez az, amit sosem szerettem volna: hogy évekig nyomorogjak azért hogy majd évek múlva nagyon jó legyen. Ez nekem túl leányálom, én inkább igyekszem egy közepesen jó szintet biztosítani magamnak, azt viszont fixen.
[re=6063934]wing[/re]: plusz vedd hozzá milyen adókedvezményeket kap a Meki itthon.
Marci
2011. április 10. — 16:43:17
[re=6063946]Mefi[/re]: Bullshit, ma már nem létezik olyan, hogy fair trade. Pont ezért hoztam fel a weblapos példát, az is inkább egy termék, mint egy szolgáltatás, végső soron. Ha mindenki fair lenne és épp, hogy csak egy kis nyereséggel adná el a termékeit, nem érné meg vállalkozást fenntartani, pont ez a lényeg. Miért ne adjon el valaki egy terméket, – let’s say – mocskosul drágán, ha van olyan ember, aki megveszi? Azért, mert nem erkölcsös? Ugyan már. Nézz rá a nemrég vett MBP-d procijára és aztán az árcetlire és gondolkozz. (Nekem is ilyen gépem van, csak még mielőtt..)
Mefi
2011. április 10. — 20:59:41
[re=6063950]Marci[/re]: és én szerinted annyiért vettem, mint amennyi az árcetlin van? 🙂 És szerinted a vízért kiadok annyi pénzt, vagy odébb sétálok ötven métert és megveszem negyede annyiért? Szerintem nem sikerült megértened amit akartam mondani – ez persze nem a te hibád, lehet én nem fogalmaztam jól. Nem azzal van a baj, ha valaki hasznot rak egy termékre, a baj azzal van, ha pofátlanul teszik ezt. A MacBook azért szar példa szerintem, mert az egy egyedi termék, azt konkrétan csak az Apple gyártja, így ha ők azt mondják ennyi, az annyi. A NaturAqua viszont minden második sarkon megtalálható.