A kapitalista világ és az elektronika

Összeraktam az imént egy hosszabbítót. Valójában nem bonyolult dolog, az enber (sic!) szétszedi a vázat, megkínozza a kábelt, kék, zöld-sárga, barna, beledugja, rácsavarja, visszarakja a burkolatot, majd ezt megismétli a csatlakozóval is. Ügye mondanom sem kell, hogy míg egy villanyszerelő, vagy egyszerűen egy ebben tapasztaltabb, gyakorlottabb személy a fent említett tevékenységeket mondjuk nettó két perc alatt végzi el, sikeresen, addig én szenvedtem vele azért negyed órát, de egy lépéssel közelebb kerültem a férfiasság beteljesedéséhez, úgy érzem.

Azonban kanyarodjunk a történet lényege felé, hogy miért is rakok én össze hosszabbítót, amikor fillérekért lehet vásárolni készen. Elhihetitek, nem akarok néhány forintot spórolni, mert a negyedórányi szabadidő többet ér, azonban a kényszer helyzetet szült, vagy mi. Namármost, speciális igényeim a következők voltak: nyolcméteres kábelhossz és legalább négy aljzat. Ilyet pedig készen nem igazán kapni a közelségemben lokálható helyeken, az ötnél több méteres kábellel rendelkezőkön pedig csak egyetlen aljzat van, a hosszabbítókkal toldozást pedig nem tartottam szép megoldásnak. Az albérletbe kellett sajnos ilyen faramuci kivitelezés, mert a kisebbik szobában egyetlen konnektor van, az is természetesen a legrosszabb helyen (vicc).

Szóval, és akkor itt jön a lényeg: az előre gyártott, ötméteres, háromaljzatos elosztót 2600 forintos áron vásároltam egy műszaki üzletben. A villanyszerelő boltban a nyolcméternyi kábel, a csatlakozó és maga az elosztó (ugyanolyan típusú) összesen került 2000 forintba.

Ezzel még mindig nincs vége, az igazi meglepetés akkor ért, mikor szétszedtem a cuccot. Mindig sejtettem, hogy nincsen sok anyag ezekben, de azért ahogy belül kinéz, az egyáltalán nem vicces. Egészen konkrétan egy réz lemez fut középen, amelyből kiállnak az aljzatok, ez az egész pedig belepattintva a műanyagba.

Mindezt figyelembe véve egyrészt anyjukat, hogy a kétpercnyi összeszerelésért egy vagyont elkérnek, másrészt azért jó döntésnek bizonyult, hogy a számítógépekhez valami komolyabb elosztó lett beszerezve, bár nem tudom mennyire gáz az ilyen jellegű minőség, végső soron baj még nem volt belőle. (Aztán meglepődnék ha szétszedném a drágábbat, mi?)

(Egyszer mondjuk kigyulladt a konyhánk, azt hiszem ezt még nem is meséltem itt. De akkor nem hosszabbítók miatt volt, és nem is azért, mert főztem.)

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.